A Trump-kormányzat az utolsó heteiben is igyekszik olyan, nagyszabású bányászati és energetikai projekteket előremozdítani szövetségi területeken, amiknek a befektetői szeretnék biztosítani a projektek előrehaladását azután is, hogy Joe Biden megválasztott elnök hivatalba lép – írta meg a New York Times.
Trumpék az utolsó hetekben is gigantikus bányászati és energetikai projekteket tolnának át.
- Arizonában például az Erdészeti Szolgálat (USFS) aláírni készül azt, hogy a szomszédos őslakos törzs által szentnek tekintett, szövetségi erdőterületeket adjanak át, lehetővé téve az ország egyik legnagyobb rézbányájának megépítését.
- Utah államban pedig a Belügyminisztérium a héten megadhatja a végleges jóváhagyást egy csapat energiaspekulánsnak, hogy egy ikonikus nemzeti vadonban – ahol az új energialízing jelenleg tilos – elkezdhessenek fúrni a föld alatt egy hatalmas héliumtárolót.
- Észak-Nevadában a minisztérium közel jár hozzá, hogy engedélyt adjon egy kiterjedt, nyílt lítiumbánya építésére szövetségi területen, egy őskori vulkán helye fölött.
- Keleten pedig az USFS januárban kulcsfontosságú lépéssel teheti lehetővé egy földgázvezeték kiépítését Virginiában és Nyugat-Virginiában a Jefferson Nemzeti Erdőn keresztül, egy ponton az Appalache-ösvény alatt.Uránnal nyomják tele a vizeket
A múlt hónapban a Környezetvédelmi Ügynökség végleges jóváhagyást adott egy új uránbánya építésének, a Dewey-Burdock-projektnek egy 5000 hektáros területen, a dél-dakotai Black Hills régió közelében.
Az egész Egyesült Államokban tavaly 80 tonna uránt állítottak elő, csak Dél-Dakotában ezután akár hatszor ennyit is képesek lesznek, bár nem világos, hogy lesz-e igény ekkora kínálatra, hiszen az országban már most is van kapacitásfelesleg az uránbányáknál.
A bányát egy olyan ingatlanra építenék, amiről a sziú törzs régóta állítja, hogy az Egyesült Államok jogellenesen vette el tőlük. Az oglala lakota törzs pert is indított, hogy blokkolja a projektet.
A Belügyminisztérium kb. 190 millió, az USFS pedig még 80 millió hektár közterület fölött rendelkezik, és igyekszik növelni a belföldi energia- és bányászati termelést, annak ellenére, hogy környezetvédők hevesen tiltakoznak ellene.
Biden, akit január 20-án iktatnak be, az amerikai elnökök közül elsőként nevez ki őslakost a kormányába: az új-mexikói, demokrata párti Deb Haalandot kérte fel, hogy vezesse a Belügyminisztériumot. Neki lesz lehetősége átformálni, lelassítani, vagy akár fel is függeszteni bizonyos projekteket. Néhánynak, mint a dél-dakotai uránbánya-építésnek, további jóváhagyásra lehet szüksége, míg például a utahi héliumtároló ügyében hosszú pereskedés várható, ami feltartóztathatja a projektet. De másoknak, mint a nevadai lítiumbányának, meglesz az építkezéshez szükséges végleges szövetségi engedélyük, így a következő kormányzat már nehezen tudja leállítani.
A lap szerint Trump a szabályozást illetően az üzleti élet felé billentette az egyensúlyt a környezetvédelem kárára. Korábbi iparági vezetőket választott olyan nagy szövetségi ügynökségek vezetésére, mint a Környezetvédelmi Ügynökség meg a Belügyminisztérium, és a kormányzati pozíciókba kerülő ipari vezetők és lobbisták jelentős befolyást kaptak a szabályozás megalkotásában. A kormányzat arra törekedett, hogy előmozdítsa a legfontosabb ásványok, köztük az urán, a réz és a lítium bányászatát, hogy az USA kevésbé függjön az importtól.
Trump csapata és szövetségeseik négy éven át igyekeztek lazítani a szövetségi földterületek, a levegő és a vizek védelmében hozott szabályokon. A változtatásokat gyakran lobbisták és cégvezetők kéréseire hajtották végre, akik fontos adományozói voltak Trump kampányának, illetve gyakori támogatói voltak a szállodáinak és üdülőhelyeinek.
Óriáskráter marad az őslakosok szent helyén
A bányászati és energetikai projekteket a Trump-kormányzat vezető tisztségviselői erőltetik, köztük Wilbur Ross kereskedelmi miniszter, aki azelőtt acélipari befektető volt. Ross naptárában legalább három találkozó szerepel a Rio Tinto angol-ausztrál bányászati óriás vezetőivel. Ez a cég támogatja az Arizonában, a San Carlos Apache-rezervátum mellé tervezett Resolution Copper rézbányát, aminek a helyszínére Ross el is látogatott idén.
Az USFS várhatóan január közepéig kiadja a régóta várt végső környezeti értékelését a tervezett rézbányához a Phoenixtől keletre lévő Tonto Nemzeti Erdőben, egy apacs törzsi föld szomszédságában. Az értékelés közzététele után 60 nappal a Tonto erdő 1000 hektáros darabja, az Oak Flat nevű terület egy közeli földért cserébe, egy 2014-es kongresszusi felhatalmazásnak hála átkerül a bányavállalatokhoz. A projekt 3700 munkahelyet hozna létre, és évi 450 tonna rezet állítana elő, az éves amerikai rézigény negyedét.
Az Oak Flatről a Belügyminisztérium saját, nemzeti történelmi helyeket vezető nyilvántartása is azt írja, hogy „a nyugati apacs indiánok szent helye és őshazája”, ami „az apacsok folyamatos közösségi helyszíne is, és a törzs történelmi hagyományaiban gyökerezik”. Az USFS mostani tervei szerint az Oak Flat nagy része elpusztulna. Kb. 6 évvel azután, hogy elkezdődnek a földalatti robbantások és a kitermelés, a bánya fokozatosan magába omlik, a szövetségi kormányzat becslései szerint egy több mint 3 km széles és akár 300 méter mély kráter képződik ott.
Lítiumbánya irthatja ki az ürömfajdot
Egy másik bányászati projekt is a Trump-kormányzat közvetlen intézkedését várja: Nevada vidékén a kanadai székhelyű Lithium Americas a Föld egyik legnagyobb lítiumbányáját kívánja megépíteni 2500 hektárnyi szövetségi földterületen, amit a Földgazdálkodási Iroda kezel – írta a 444.hu. A lítium rengeteg akkumulátor létfontosságú alkotóeleme, ideértve a mobiltelefonokat és az elektromos autókat is, de szinte egyiket sem az Egyesült Államokban gyártják. A Belügyminisztérium júliusban a „gyorsított pályára” állított projektek közé tette az ügyet, és a terv szerint január elején megteszi az utolsó lépéseket ahhoz, hogy hamarosan elkezdődhessen a bánya építése.
De a Földgazdálkodási Iroda saját környezeti értékelése is elismeri, hogy károkat fog okozni, például a veszélyeztetett ürömfajd élőhelyét is lerombolná, de helyiek szerint elvágná a helyi vízellátást is. Ebben a projektben is több, a Trump-kormányzathoz köthető olaj- és gázipari lobbista feltűnt tanácsadóként. (New York Times)
