A Turjánvidék, mint földrajzi egység 80 km hosszan, de csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál. A vizenyős, süppedékes, nehezen járható növényzetet nevezik az Alföldön turjánosnak, amelyről a vidék a nevét kapta.
Területén sok védett és fokozottan védett állat-és növényfaj található, mindamellett, hogy maga az élőhely is egyedülálló. A Turjánvidék emiatt tehát kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület.
A Turjánvidék északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó láprétek, déli részén nyílt és zárt homokpusztagyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint ritka faj él itt. A fokozottan védett homoki kikerics ősszel bontja szirmait, de levelét és termését csak a következő tavasszal bújtatja elő. Az impozáns megjelenésű, akár 120 cm magasra is megnövő óriás útifű kevés ismert hazai állományából kettő a lőtéren található. A Turjánvidék homoki gyepjeiben él a bennszülött magyar futrinka legnagyobb hazai állománya, valamint Magyarország négy védett ormányosbogár fajának egyike, az apró talajröghöz hasonló, röpképtelen bütyköshátú ormányos is. Szintén ez a terület az élőhelye Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllőjének, a rákosi viperának.
Az OzoneNetwork ma esti (23.00 – 23.55) Egyenlítő c. műsorának vendége Kerpely Klára a WWF projektvezető, és Dr. Kézdy Pál a Duna – Ipoly Nemzeti Park szakmai igazgatóhelyettese részletesen beszélt a Turjánvidék védelmi programjáról. A Turjánvidék program célja, hogy sokféle természetvédelmi beavatkozással például vízvisszatartással, idegenhonos növények eltávolításával, kaszálás helyett legeltetés bevezetésével javítson ennek a természeti kincsnek az állapotán.
