A magyar, osztrák és cseh kutatókat is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport az ausztriai, St. Wolfgang közelében található Tiefengraben coniaci (késő kréta) korú, széntartalmú kőzetrétegeit vizsgálta.
Európában az ebből az időszakból származó kontinentális fosszilis leletek ritkák, így a most előkerült legalább 60 különböző élőlénycsoport maradványait magába foglaló leletegyüttes fontos információkat hordoz a nagyjából 89 millió évvel ezelőtti Európa élővilágára vonatkozóan. Az eredeti tanulmány ezen a linken olvasható.
A vizsgálathoz a lelőhelyen szisztematikusan került begyűjtésre az egymásra rakódott brakkvízi, enyhén sósvízi, édesvízi és szárazföldi üledékes kőzetrétegekből minta. Ezeket a mintákat a laboratóriumi átiszapolás (szitarendszeren történő átmosás) után helyezték fénymikroszkóp alá, ahol a visszamaradt törmelékből számos ősmaradvány került elő. Továbbá a helyszínen pollenminták kinyeréséhez is gyűjtöttek anyagot, illetve egy rétegből makroszkopikus növénymaradványok is előkerültek.
A kutatás eredményeként a növények közül sporomorfákat, Normapolles-hez kapcsolódó pollent, algák, zárvatermők és nyitvatermők magjait azonosították. De előkerültek gerinctelen és gerinces állatok maradványai is. A gerinctelenek közül csigák, kagylók, kagylósrákok héjai és termeszek koprolitjai (megkövesedett ürülék) kerültek elő, míg a gerincesek közül, halmaradványok, teknőspáncél töredék, moszaszauruszok, krokodilok és dinoszauruszok fogai is.
A charophyta algák, kagylósrákok, csigák, krokodilok és dinoszauruszok tekintetében a felfedezett példányok kiterjesztik az egyes csoportok időbeli és térbeli előfordulását (bizonyos esetekben lehetséges reliktum formákként), vagy új taxonok előfordulását sugallják. Például a krokodilfogak között megtalálható egy jellegzetesen barázdált típus is, amely eltér a korábban a felső kréta időszaki Európából ismert krokodil fogaktól.
További érdekes információ még, hogy a most előkerült moszaszaurusz fogak nagyon hasonlóak a hazánkból ismert, egykor az édesvizekben élt Pannoniasaurus inexpectatus fogaihoz. Valamint a megtalált dinoszaurusz fogak kivételes módon egytől egyig ragadozókhoz tartoztak, és három különböző csoport jelenlétére is következtetni lehet belőlük. Méghozzá egy közepes méretű Tetanurae és két különböző, kisméretű Maniraptora csoportra.
A növénymaradványok alapján az egykori környezetre is következtetni lehet: Ekkoriban már a zárvatermő növények uralták a flórát, és kissé hűvösebb lehetett a mikrokörnyezet más hasonló korú közép-európai helyszínekhez képest.
A kutatócsoport egy részének egy korábbi, 2019-ben megjelent tanulmánya is elérhető, amelyben a jelenlegi tanulmányhoz hasonlóan egy ausztriai terület, a Gams bei Hieflau környékén található, valamivel idősebb késő kréta (turoni korú) széntartalmú kőzetrétegek gerinces maradványait dolgozták fel. Ezen kutatás esetében is hasonló krokodil, moszaszaurusz és dinoszaurusz fogak kerültek elő.
A szerző Magyar János, az újonnan megjelent publikáció egyik társszerzője is.
