A magyar Vörös könyvben is szereplő Petényi-márnát Heckel Jakab bécsi halbiológus 1852-ben írta le, és a Petényi Salamon János iránt érzett tiszteletből róla nevezte el. Mitokondriális DNS vizsgálatok alapján a Petényi-márnát 2002-ben négy önálló fajra bontották szét a kutatók.

Sallai Zoltán, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre elmondta, hogy először 2000-ben találták meg a Petényi-márnának egy új lelőhelyét a Sebes-Körösben, a körösszakáli duzzasztó alvizén, ahol egy 16 cm-es adult egyed akadt hálójukba. 2007-től vált köztudottá, hogy hazánkban nem egy, hanem két kistestű márnafaj él.
Az északi-középhegységi vízfolyásokban és a Felső-Tiszán a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a Sebes-Körösben megtalált márnafaj a Petényi-márna (Barbus petenyi). 2008 októberében a nemzeti park munkatársai ismét felkeresték a korábbi körösszakáli lelőhelyet, ahol összesen 6, míg a komádi hídnál további egy Petényi-márnát sikerült fogniuk, melyeket a fotózást követően szabadon engedtek.

bihari márna bizonyitó képe a Sebes-Körösből

A nemzeti park munkatársai részletesen megadták a lelőhely pontos fellelhetőségét és adatait a Debreceni Egyetem munkatársainak, akik ez alapján keresték fel a mintahelyet. 2016 januárjában látott napvilágot az új felfedezés, miszerint a HNPI munkatársai által korábban fogott, morfológiailag Petényi-márnának határozott halfaj, DNS vizsgálatok alapján tudományra nézve új fajhoz tartozik, melyet bihari márnának (Barbus biharicus) neveztek el. Sajnálatos, hogy neves zoológusunk nevét őrző Petényi-márna ez alapján már csak határainkon kívüli vízfolyásokban él- közölte a Hortobágyi Nemzeti Park a greenfonak.
 

Íme az új magyar halfaj: a bihari márna
 

Egy zömmel hazai kutatókból álló csoport a tudomány előtt eddig ismeretlen halfajt azonosított a Körös vízrendszeréből.