A kormány még januárban átutalta a Paks2-építés előkészítéshez szükséges 14 milliárd forintot. Eközben a parlamentben kiderült, hogy az építkezésekkel kapcsolatos jogviták kikerülnek a magyar bíróságok ellenőrzése alól, ugyanis magyar-orosz paktum választott bíróságot kötött ki a jogvitákra annak ellenére, hogy ez ellentétes a vagyontörvénnyel.

Sérti a hatályos magyar jogszabályokat a Paks2 megvalósítására kötött három magyar-orosz megállapodás, ugyanis a paktumok a jogviták eldöntésére "jó nevű harmadik országbeli, nemzetközi választottbíróságot" jelöli meg. A gond ezzel csak annyit, hogy az állami vagyonról szóló törvény kimondja, hogy nemzeti vagyonnal kapcsolatban csakis a magyar jog, a magyar nyelv és a magyar bíróságok jöhetnek számításba – hívja fel a figyelmet a Paks2-törvény parlamenti  vitája kapcsán két szocialista képviselő.

A hatályos vagyontörvény egyenesen leszögezi, hogy "a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki." Tóth Bertalan és Heringes Anita szerint ebből következően nem is lehetett volna aláírni a megvalósítási részmegállapodásokat – vagyis azok akár érvénytelenek is lehetnek, de legalábbis a választott bíróságokra vonatkozó rész az.

A magyar kormány most nem a megállapodást akarja joghoz igazítani, hanem a bevált formulát alkalmazza, inkább a jogot alakítja a megállapodáshoz. A parlament előtt fekszik a Paks2-beruházással kapcsolatos salátatörvény-csomag, amely többek között 15 évre titkosítaná a két új atomerőművi blokk építésével kapcsolatos valamennyi adatot illetve szerződést.
Folytatás a napi.hu-n >>>

Illés Zoltán: "Elképzelhetőnek tartom, hogy Paks 2 meg sem épül"

A Fidesz–KDNP környezetvédelmi szakpolitikusa a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy a paksi bővítés valós költség nagyobb lesz Magyarországon is, hogy a beruházás elfogadható legyen az uniónak, ráadásul a beruházás előkészítése több év is lehet, a megépítés pedig nyolc évig is eltarthat, addig pedig több választás is lesz Magyarországon.