A paksi bővítés új Roszatom-felelőse elismerte, hogy a Duna nem lesz elég. Nem árulta el, mi lesz a megoldás, és mennyibe kerül. Az Oroszországban gyártott alkatrészeket a Fekete-tengeren és a Dunán fogják behajózni. Az oroszoknak „időbe telt”, mire elsajátították az európai engedélyezési eljárási rendet.
„A két új blokkhoz terveztek egy plusz hűtőberendezést, amely magas külső hőmérséklet esetén is olyan szintre csökkenti a hűtővíz hőmérsékletét, hogy az már ne emelje a Duna hőmérsékletét a megengedett szint fölé. Természetesen ezt a berendezést tesztelni fogják a blokk üzembe helyezése előtt” – mondta a vg.hu-nak adott interjúban a projekt új igazgatója, Vitalij Poljanyin.
Az elmúlt években többször előfordult, hogy a nyári meleg, aszályos hónapokban a működő paksi blokkok teljesítményét csökkenteni kellett, mert a Duna vize a megengedett határtérték fölé melegedett volna. Ennek tükrében évek óta nyilvánvaló, hogy a Duna – különösen párhuzamos üzemelés mellett, ami a Paks 1 üzemidő hosszabbításával akár 2 évtized lehet – nem fogja bírni a Paks 2 hűtését. Poljanyin nem részletezte, miféle plusz hűtésről van szó, a kézenfekvő és bevett gyakorlat a hűtőtó építése.
Poljanyin azt sem részletezte, a plusz beruházás – ami nem része az eredeti terveknek – mennyivel növeli a projekt költségét, és ki fogja ezt kifizetni.
„Azt gondolom, hogy néhány hónapon belül megszületik a megállapodás a Siemensszel, meg vagyok róla győződve, hogy a német társaság szállítani fog. Az irányítási rendszernek 2028-ra el kell készülnie, vagyis még van öt évünk” – mondta Poljanyin. A kérdés azért merült fel, mert az illetékes német minisztérium még mindig nem adta meg az exportengedélyt a Siemens Energy-nek, hogy leszállítsa az irányítástechnikát az orosz Roszatomnak.
Poljanyin a szankciókról egyébként azt mondta, „a Roszatom és vállalatainak semmilyen tevékenységét nem érintik. Tehát nem vonatkoznak az Oroszországban gyártott berendezésekre, de az azon kívülről, Európából rendeltekre sem. Azt is látjuk, hogy európai partnereink érdekeltek a stabil szállításban. A magyar fél is igyekszik mindent megtenni, például uniós szinten a projekt előrehaladása érdekében. Bizonyos nehézségeket azonban okoznak a szankciók, elsősorban pénzügyek kezelésében, de ezeket a problémákat is sikeresen megoldjuk. Egyébként pedig olyan sok feladat áll előttem, hogy eszembe se jut még a szankciókkal is foglalkozni.”
Adva, hogy Ukrajnában Moszkva háborút folytat,
az Oroszországban gyártott berendezések szállítása a Fekete-tengeren, majd a Dunán történik majd, ehhez még ki kell bővíteni a paksi kikötőt.
Poljanyin részben elismerte, hogy a Roszatom küszködik a Paks 2 magyarországi engedélyeztetésével – valójában a projekt nagyrészt emiatt van jelentős csúszásban, az erőműnek még végleges létesítési engedélye sincs –: „Oroszországban az európaitól eltér az atomerőművek engedélyeztetése. Míg itt minden lépést külön kell engedélyeztetni, Oroszországban az egészet egy csomagban. Időbe került, amíg az orosz kollégák elsajátították a számukra új eljárást.
A klímaváltozás miatt jóval később térülhet meg Paks II.
Az atomenergiával kapcsolatban általában az egyik legerősebb érv az, hogy megbízható, stabil, ezért a magyar energiamixben például nagy szükség van rá a labilisabb megújulók mellett. Csakhogy a klímaváltozás miatt egyre melegedő Duna csúsztatja az új atomerőmű megtérülését, és komoly ökológiai problémákat is okozhat, ha a felmelegedést a tervezésnél nem veszik figyelembe.
Újabb atomerőmű baleset – mennyire megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia?
Nyitókép: illusztráció – a tervezett paksival azonos technikájú orosz atomerőmű hűtőtornyai. Asztravec Fehéroroszország
