Egyetlen egészséges fát sem vágnak ki a jövőben a Liget Budapest projekt építkezései miatt a Városliget területén, az érintett fákat át fogják ültetni – mondta Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Lokál napilapnak. A tájépítész szerint szakmai háttér nélküli kommunikációs hadviselés a hír. A Ligetvédők könnyekig meghatódtak Sághi Attila bejelentésétől.
Nem vágnak ki több egészséges fát a Városligetben zajló beruházás miatt – többek között erről is beszél a kormányszócső Lokálnak adott interjújában Sághi Attila. A Városliget Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy eredetileg 150-200 fa kivágásával számoltak, de a közelmúltban zajló tiltakozások hatására elálltak ettől a szándékuktól. – Az a döntés született, hogy az érintett fákat áthelyezzük a ligeten belül, vagyis a Liget Projekt miatt egyetlen fa sem tűnik el – emelte ki.
Jelezte azt is, hogy a lépés mögött nincs szakmai érv, pusztán az aktivisták követeléseinek engednek, mert úgy látják, most erre van igény.
Sághi Attila arról is beszélt, hogy a Városligetben a biztonsági erők fokozott jelenléte napokon belül megszűnhet, az őrzővédők levonulnak a területről. Ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy bár kaptak tájékoztatást a biztonsági emberek bevetéséről, őket is meglepte ennek mértéke. – Történtek hibák, de az építkezéseket védő személyek fellépése nem volt jogszerűtlen – szögezte le. A műszaki igazgató szerint parttalan az a vita, amely a zöldfelület, illetve a zöldterület fogalmakat próbálja összekeverni, mert a lényeg, hogy a Városliget mindkét szempontból zöldebb lesz a beruházás után, mint jelenleg.
Nocsak. A Városliget zrt eddig azt kommunikálta, hogy a kopaszok a bontást végző cég alvállalkozói, nekik semmi közük hozzá. A Közbeszerzési értesítőből viszont kiderült, hogy a Városliget zrt írt ki pályázatot a terület 24 órás, emelt szintű őrzésre, ami "az Ajánlatkérő jelzése alapján, 24 órán belüli – intézkedésként, kiemelten nagy létszámú (akár 100 fő feletti) élőerős őrzés egyidejű megjelenítését, felvonulását." jelenti. Kérdés: megéri hazudni, ha úgyis kiderül?
Mennyire szavahihető a Városliget Zrt. és Baán László miniszteri biztos?
„Szakmai háttér nélküli kommunikációs hadviselés – így összegezte a műszaki igazgató által a Lokálnak mondottakat Bardóczi Sándor tájépítész. Szerinte ” a Ligetben a fák átlag törzsátmérője 42 cm, a legeslegnagyobb faátültető gép pedig 38 cm-es törzset bír befogni. Egy 40 éves fa átültetésének szakszerű előkészítése 2 év. Ezen kívül hova ültetik? Nincs hely, csak a Királydombon és a Nagyréten. Azt meg ne ültessék be, tisztások is kellenek egy parkban!"
Bardóczi szerint az sem kizárt, hogy az építkezés útjában álló fákról majd megállapíttatják, hogy mégsem egészségesek, így kivághatók lesznek. A szakember szerint hazugság Sághi állítása a Lokálban, hogy mind a zöldterület, mind a zöldfelület nőni fog . A projekt előkészítése ugyanis azzal kezdődött, hogy a Városliget zöldterületi övezetét 6%al lecsökkentették, kivéve belőle két múzeumot és a Hősök terét. Tehát a zöldterület bizonyíthatóan csökkent és ez adott nagyobb jogi teret annak a számmágiának, ami most a zöldfelületi arányról szól – fogalmazott a tájépítész a 168 Órának.
Kis képzavarral élve: amikor Sághi Attila , a Városliget Zrt. műszaki igazgatója bejelenti, hogy nem vágnak ki több fát, az pont olyan, mint amikor a naiv leányzó „igent” rebeg szíve választottjának, akiről csak évek múlva fog kiderülni, hogy csalfa. Ilyen a viszonyunk Sághi Attila és az Ingatlanfejlesztő Zrt. kommunikációs bonbonjaival.
Lássuk tisztán a történetben!
Ma reggelre virradóra a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. megvilágosodott és felismerte, fakivágás nélkül is boldogul, majd költséget nem kímélve átültet 150-200 fát. Csakhogy a fák kivágása – amit eddig tagadtak – csak mellékkövetkezménye lett volna a Ligetbe lerakni tervezett épületeknek. (Hogy 50-70-100 éves fák mennyire ültethetők át, erről később értekezünk még.)
Itt az idő, hogy végre beszéljünk az alapproblémáról, ehhez elég felidéznünk az immár 40.000 tiltakozó aláírt petíció szövegét:
„Tiltakozunk a megalomán Múzeum Negyed terv ellen, a Liget 40 magas épületekkel beépítése, a zöldterület csökkentése ellen! Követeljük az elmaradt lakossági egyeztetést, vegyék figyelembe az itt lakók érdekeit, ne növeljék az idegenforgalmi, turisztikai funkciót! Ragaszkodunk hozzá, hogy a Városligetet pihenőparkként őrizzék meg! Egyetlen fát sem engedünk kivágni!”
Az utolsó mondat felét meghallották, már csak a többit kell megérteniük.
Itt az ideje a projekt leállításának, és újragondolásának, az alapkérdések megbeszélésének: Beszéljünk a Városligetbe, egy közpark közepébe lerakni tervezett 40.000 négyzetméteres, a lebontani tervezett PECSA épületének négy-hatszorosát elfoglaló, 40 méter magas Új Nemzeti Galériáról, a 7000 négyzetméteres, 26 méter magas Magyar Zene házáról, a 9000 négyzetméteres föld alatti bővítésű Közlekedési Múzeumról, melyre egy 67 méter magas eklektikus tornyot szándékoznak betonból visszaépíteni. A legrégebbi fővárosi közpark belsejében kell-e lenniük ezeknek az épületeknek? Nincs-e jobb hely a fővárosban?
Tényleg muszáj egy egész lakótelepnyi betont beönteni Európa egyik legrégebbi közparkjába? Valamint: szükségesek-e egyáltalán ezek az épületek? Nincs-e jobb helyen, az eredeti helyén a Budai várban, az ország legreprezentatívabb épületében az ország legszebb festményei? Szükség van Magyar Zene házára?
Az elmaradt egyeztetéseket innen, Budapest hosszú távú fejlődése szempontjából jelentős épülettervek lakossági és szakmai megvitatásával kell kezdeni. A dolog azért bonyolultabb, mert ha tudnánk, hogy Budapest (Magyarország) merre akar fejlődni, milyen prioritások mentén képzeli el a jövőjét (amelyet természetesen részletes társadalmi egyeztetéseken alakítanánk ki), akkor könnyebben értelmezhető lenne bármi fejlesztési elképzelés.
Ennek – és Budapest autonómiájának ! – híján mindezek az ötletek egy megalomán, beteges és a korrupcióra alapuló, kézzel vezérelt fejlesztést tesznek lehetővé. Mindezt figyelembe véve sem tudunk elképzelni olyan – konszenzuson alapuló – célmeghatározást, ami legitimációt adhatna egy ilyen őrült és szakszerűtlen ötletnek, hogy múzeumokat (bármit) építsenek a Városligetbe! A nagy baj az, hogy ennek az árát a gyermekeink, unokáink fogják megfizetni, és most nem csupán a kivágott fákra gondolunk.
Nézzük a másik oldaláról is a bejelentést: nyilvánvalóan kommunikációs szerepe van. Habony Árpád lapjában nyilatkozni, amikor tudjuk, hogy az egész Liget Projekt hozzá köthető.
1. EGÉSZSÉGES fát nem fognak kivágni = előtérbe kerülnek majd azok a szakértők, akik jó pénzért és meggyőződésből kiadják majd az összes szabálytalanul kivágandó fának a beteggé nyilvánító szakvéleményt. ( Beteg és baleset veszélyes fa esetén nem kell fakivágási engedélyt kérni, csak be kell jelenteni.)
2. Az átültetésről: Ha nyáron teszik, az a fa biztos halálát jelenti. De bizonyára jó bevétel lesz a haveri kertészeti cégeknek. Megyeri Szabolcs Zuglói kertészmérnökkel egyetértve nyugodtan kijelenthetjük, hogy elenyésző a sikerrel átültethető fák száma.
3. A Városliget területén belüli átültetésnek főleg nincs semmi értelme, hiszen az építkezések és közmű fektetés nem teszik majd lehetővé a folyamatos gondozásukat, öntözésüket, kímélésüket. Ha Budapesten bárhová máshová átültetik őket és fél évre rá elszáradnak, elrohadnak, az meg már nem lesz hír.
Summa summárum: ez az átültetési pávatánc nagyon sokba fog kerülni a budapestieknek és nem több mint blöff!
(Külön bicskanyitogató egyébként, amikor Sághi Úr azt kommunikálja, hogy nem történt törvénysértés a Ligetben. A léccel fejbevert Ligetvédő, a hanyatt lökött Ligetvédő, a mindennapos inzultusok, fenyegetőzések, vagy akinek eltörték az ujját, azzal mi van? A jogellenesen felszámolt demonstráció? A hibásan kiadott birtokvédelmi eljárás, az smafu, kedves Sághi Úr?)
Kíváncsian várjuk, hogy a Városliget Zrt. ígéretét vajon betartja-e, és az is erősen kérdéses, hogy a nagyobb fákat egyáltalán hatékonyan át lehet-e ültetni.
Lásd még:
Most a Habony-művek napilapjában mosdatják a Liget Projektet
