Tudod, hogy melyik ma a Föld legnépesebb városa? És azt, hogy melyik volt az 1, 2 vagy 9000 évvel ezelőtt? Az elmúlt 9 ezer évben 48 olyan várost lehet említeni, ami hosszabb-rövidebb ideig a világ legnagyobb városának címével büszkélkedhetett – derül ki a The Guardian elemzéséből.
Jelenleg a legnagyobb népességű város Tokió, ahol a városban és közvetlen környékén több mint 37 millió ember él. Az elmúlt évezredek során azonban ennél sokkal kisebb népesség is elég volt ahhoz, hogy egy várost a legnagyobbként lehessen említeni.
Városok kialakulása
Az első állandó települések kialakulása a mezőgazdaság kezdeti sikereinek volt köszönhető, ami lehetővé tette az élelmiszer-felhalmozást és a mezőgazdaság mellett más munkaformák létrejöttét. A mintegy 9 ezer évvel ezelőtt megjelenő településformák népessége azonban jelentősen kisebb volt, mint manapság.
A legnagyobb települések már régen is ott jöttek létre, ahol a kialakuláshoz szükséges feltételek a leginkább teljesültek. A természeti tényezők közül az éghajlat mellett kiemelt szerepe volt a domborzatnak, a termőföld minőségének, de az adott terület védhetősége is nagy jelentőséggel bírt. A Közel-Kelet nagy folyamvölgyei alkalmasnak bizonyultak erre, így az akkori legnagyobb települések ott alakultak ki. A későbbiekben a városok a különböző adottságú területek találkozásánál épültek ki, ami segítette az eltérő áruk cseréjét, vagyis a kereskedelem fejlődését.
Az ipari forradalom után felértékelődött a nyersanyaglelőhelyek közelsége, majd a XX. században olyan gazdasági és társadalmi tényezők értékelődtek fel, mint a közlekedés, a munkaerő vagy a turizmus, de akár politikai döntések is előidézhették milliós nagyvárosok kialakulását.
Az őskor óta a közelmúltig folyamatosan több ember élt falvakban, mint városokban, az urbanizáció hatására azonban a városlakók száma és aránya folyamatosan nőtt. 2008 volt az első olyan év, amikor a Földön ugyanannyian laktak városokban, mint falvakban, jelenleg pedig a világnépesség 54 százaléka már városlakó és a következő évtizedekben várhatóan tovább nő majd az arányuk.
Legnépesebb városok
A demográfusok egyetértenek abban, hogy 9 ezer évvel ezelőtt a világnépesség legfeljebb 10 millió fő lehetett, ami már önmagában meghatározta az akkori települések méretét. Az ókor kezdetén és az azt megelőző időkben a legnagyobb városok lakossága sem haladta meg a néhány ezer főt. A legelsők között említett Jerikóban például a becslések szerint 2 ezer ember lakott, amivel az akkori világ legnagyobb népességű települése lehetett. A több mint 3 ezer évvel később virágkorát élő Uruk városában sem laktak azonban 5 ezernél többen.
A mai szemmel is városnak számító első település a sumer kereskedelmi központ Ur városa lehetett, aminek népessége i.e. 2100-ban – a Földön elsőként – elérte a 100 ezer főt. Az Eufrátesz alsó folyásánál – a mai Irak területén – lévő város kikötőjének köszönhetően a kor legnagyobb kereskedelmi központja volt. Mintegy 1500 évvel később, az Újbabiloni Birodalom központjaként i.e. 500 körül lett a világ legnagyobb települése Babilon, amelynek lakossága már a 200 ezer főt is elérte. Ezt követően a világnépesség növekedésével párhuzamosan egyre több helyen lehetett százezres népességű városokkal találkozni, sőt i.e. 100-ban Alexandria népessége feltehetően már az 1 millió főt is elérte. A Római Birodalom töretlen fejlődésének hatására 300 évvel később már Róma büszkélkedhetett a legnépesebb város címével, ahol a II.-III. század fordulóján 1,2 millió ember élt. A világ akkori népessége kb. 200 millió főt tett ki, vagyis az emberiség fél százaléka lakott Rómában. Ez nagyon hasonló volt a mai arányokhoz, amikor a 7,4 milliárd emberből 37 millió él Tokióban, ami szintén a világnépesség fél százaléka.
A Római Birodalom bukása után évszázadokon keresztül egy város népessége sem érte el az 1 millió főt, a XIV-XV. századi Kínában épültek fel legközelebb hasonló méretű városok. Kína mellett az ipari forradalom következtében Európában is folyamatosan nőttek a városok, a XIX. század közepére már London lett a legnagyobb, több mint 2 millió fővel. 1925-ben vette át tőle a címet New York, amihez akkor már 7,8 milliós lakosságszám kellett, majd az ezredfordulón Tokió lett a legnépesebb város. A portfolió szerint a jövőben azonban várhatóan Tokió is át fogja adni első helyét valamelyik dinamikusan növekvő délkelet-ázsiai városnak.
A világ népessége 2050-ig 9,1 milliárd főre nő, ez pedig – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint – a fejlett országokban az élelmiszer-termelés 60%-os és a terméshozam 24%-os növelését teszi szükségessé. Ezzel egy időben meg kell óvnunk a természeti erőforrásokat a jövő nemzedékek számára, valamint jelentősen csökkentenünk kell a globális termelés több mint egyharmadát kitevő élelmiszer-veszteséget és -pazarlást, amely nem csak etikai, de környezetvédelmi, sőt gazdasági-foglalkoztatási és szociális kérdés is. Egy "zöld forradalom" küszöbén állunk – állítják a portfolió íráaiban a téma szakértői.
