A téli hideg és a sokáig megmaradó hótakaró megviseli a több tízmilliárd forint értékű magyar vadászható és védett vadállományt is, ezért telente a társaságok összesen 200 ezer, ezen belül csaknem 100 ezer tonna szemes, 22 ezer tonna szálas, 60 ezer tonna lédús takarmánnyal és 6 ezer tonna táppal látják el a vadállományt.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke szerint a rendkívüli és várhatóan tartós hidegre a vadásztársaságok is felkészültek. S bár a vadászati főszezon február 28-ig tart, a vadászok elsődleges feladata most a vadak etetése. A vadászok célja a takarmányozással az, hogy a törzsállomány megfelelő kondícióban maradjon már csak azért is, hogy fel tudják nevelni a tavasszal születendő új generációt. A vadásztársaságok 3 ezer hektáronként egy hivatásos vadászt, vadgazdát alkalmaznak, akinek a vad védelmén túl fontos feladata, hogy figyelemmel kísérje, mikor fogy el a takarmány az etetőkből és folyamatosan pótolja azt. A vadak a téli hidegben 1-2 nap alatt kiürítik az etetőket, hiszen máshol nem találnak élelmet, de ezeknél az etetőknél táplálkozik sok nem vadászható védett faj is. Pechtol János hangsúlyozta: a vadásztársaságok a téli takarmányozására egész évben készülnek, aminek köszönhetően az utóbbi években nem volt számottevő elhullás.
Balogh Géza, a Tuzséri Kossuth Vt. vadászmestere elmondta: a 9.300 hektáron gazdálkodó vadásztársaság évente 3-3,5 millió forintot költ vadetetésre, ami a teljes bérvadásztatásból származó bevételnek majdnem a fele. A területen mintegy 500 őz, 80 gímszarvas és 80-90 vaddisznó adja a nagyvadas törzsállományt, míg mezei nyúlból 600, fácánból nagyjából 1.000 él itt. A főként a záhonyi kistérségben gazdálkodó társaság többet is el tudna költeni etetésre, de anyagi helyzete nem engedi. A bérvadásztatás a gazdasági válság miatt visszaesett, a tagdíjak pedig éppen fedezik a három hivatásos vadász bérét és egyéb munkájukkal kapcsolatos kiadásokat. A nehézségek ellenére a várható nagy hideg és a nagy hó előtt előre feltöltik az összesen etetőt, majd folyamatosan pótolják az élelmet. A társaság gyakorlatilag egész évben etet, a területén mintegy 60 nagyvadetető és 120 apróvad-etető, valamint körülbelül 300 sózó található.
Sipos Sándor, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási és műszaki igazgatója elmondta: a takarmányozás mellett a másik fontos feladat az erdei utakról a hó eltakarítása, ugyanis így biztosítani lehet a vadállomány természetes mozgását. Az ország déli területeken elsősorban a vaddisznó populáció veszélyeztetett, mivel az ellési időszak január hónapban kezdődik, s a malacok 2-4 hetes korukban még a kocák védelmére szorulnak. A kocák a földön készített búvóhelyeiken táplálják és melegen tartják a malacokat, azonban ha a búvóhelyeiket el kell hagyniuk, akkor az apró malacok könnyen felfáznak, elmaradnak a nagy hóban, kihűlnek és elpusztulnak. Az ország déli területein élő másik jellegzetes nagy vadfaj a gímszarvas és az őz: utódnevelési időszakuk a tavasz vége és a nyár eleje, így ennél a két vadfajnál a folyamatos etetéssel elérhető, hogy túléljék ezt az időszakot. A vadállomány védelme érdekében a Gemenc Zrt. február 1-jétől általános erdőlátogatási tilalmat rendelt el a fennhatósága alá tartozó területeken, így szeretnék a vadállomány felesleges mozgatását, zavarását csökkenteni.
Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára szerint a téli etetéssel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hol húzódik a határ a természetes szelekció és az emberi beavatkozás között. A szakembereknek nagyon kényes egyensúlyt kell fenntartaniuk. Egyrészt nem szabad pusztulni hagyni a nagy genetikai értéket jelentő vadállományt, másrészt ügyelni kell arra, hogy a szükségesnél jobban ne avatkozzanak bele a természeti folyamatokba.
Az egyensúly fenntartására megvannak a megfelelő szakmai szabályok: ismerni kell az adott terület vadeltartó" képességét, azaz mennyi táplálék, mennyi búvóhely és víz található az adott területen, hiszen ezek alapján lehet megállapítani, hogy körülbelül milyen létszámú vadállományt tud természetes körülmények között eltartani az élőhely. A vadász és erdész szakemberek felelőssége, hogy a szükségesnél nagyobb mértékű mesterséges etetéssel ennél nagyobb állomány kialakulását ne idézzék elő. Az ország vadállományának létszáma fajonként igen eltérő: az elmúlt év tavaszán készült becslés szerint a legtöbb, 760 ezer példány fácánból van, míg a mezei nyúl állománya 540 ezerre tehető.
Fogolyból, a számára romló természeti adottságok miatt egyre kevesebb, már csak alig több mint 30 ezer él az országban, miközben a vaddisznók száma folyamatosan gyarapodik, s már meghaladta a 105 ezret. Hasonló, 93 ezres a létszáma a gímszarvasnak, őzből pedig több mint 360 ezer él nálunk. A dámszarvas állomány mintegy 30 ezres, míg muflonból 11 ezer található az országban. A nagyvadak létszáma stagnál vagy éppen nő, miközben az apróvadé folyamatosan csökken. Tavaly például a ragadozók mellett, a mostoha időjárás, a sok eső, az árvíz, belvíz és a hideg tizedelte meg a fácán- és nyúlállományt.
