A rovat kizárólagos támogatója
Az utóbbi napokban a közösségi média a #Trashtag Challenge-től volt hangos: az egész világ lelkesen fogadta, hogy végre egy olyan kihívás lett népszerű, amely nem csak szórakoztató, de egy fontos ügy mellett áll ki. Ifj. Chikán Attila a virális környezetvédelemről.
Az ötletet eredetileg egy outdoor termékekkel foglalkozó amerikai cég, az UCO indította el 2015-ben, majd az elmúlt hetekben egy amerikai tinédzsernek köszönhetően kapott új erőre és talált új célközönségre. A lényeg: előtte-utána fotókkal illusztráljuk, hogy hogyan tisztítottunk meg egy szeméttel teli területet. A kezdeményezés nem csak látványos, de gondolatébresztőnek sem utolsó: környezetünk szennyezettsége ugyanis egyre inkább megkívánja a hasonló, drasztikus beavatkozásokat.
Tiszta víz a pohárban?
A hulladékszennyezés globális, mára az ember életének minden szintjét átható probléma – a skála a sarki bolt mellett eldobott csomagolásoktól és cigarettás csikkektől, a #Trashtag Challenge-ben látott, nagyobb külső területeken át egészen a harmadik világ országaiban található hegységnyi méretű illegális szemétlerakókig, vagy az óceánokban keletkezett hírhedt szemétszigetekig terjed. Különösen az utóbbi téma, azaz vizeink szennyezettsége került az utóbbi időben a figyelem középpontjába. Nemrég a Fülöp-szigeteken sodort partra a víz egy elpusztult bálnát, majd egy helyi múzeum számolt be a halál pontos okáról: a boncolás során 40 kg-nyi műanyag zacskót szedtek ki az állat gyomrából, ez okozott emésztőrendszeri sokkot nála.
Itthon sem sokkal pozitívabb a helyzet: 2018 őszén a Parányi Plasztiktalány projekt apropóján a WESSLING Hungary Kft. a hazai vizeket is megvizsgálta, amely során kiderült, hogy a Duna és mellékfolyóinak vize is hemzseg a mikroműanyagoktól, 1 köbméter vízben átlagosan 50 részecskét találtak. Ezek jellemzően a szintetikus anyagokból készült ruhák mosása során, a különböző kozmetikai szerekből és a környezetben lévő hulladékok fizikai és kémiai morzsolódásával kerültek a vízbe és természetesen rendkívül káros hatással vannak a Duna ökoszisztémájára. Legalább az ivóvizünket nem kell egyelőre féltenünk, hiszen annak a 96 százaléka felszín alatti forrásokból származik.
Megoldás kicsiben és nagyban
Az óceánok megtisztítására egy ambiciózus megoldás merült fel: az Ocean Cleanup projektet egy holland fiatal, Boyan Slat indította el. A szerkezet egy 600 méter hosszú, vízfelszínen lebegő csőből és egy 3 méter mélyen húzódó filterből áll, az ilyen módon kiszűrt szemetet pedig hajók szállítják a partra. Sajnos gyorsan kiderült, hogy a feladat nehezebb, mint azt a projekt megálmodói előzetesen gondolták: a szerkezet nem tudott elég gyorsan mozogni ahhoz, hogy a begyűjtött műanyag a „csapdában” maradjon, így 3 hónap után leállították a gyűjtést, jelenleg a javított verzión dolgoznak. A csapat szerint 5 éven belül el tudják tüntetni a legnagyobb szemétsziget, a Nagy csendes-óceáni szemétsziget 50 százalékát, a végső cél pedig az, hogy 2050-re teljesen műanyagmentes legyen az óceánok vize.
A TeSzedd – Önkéntesen a tiszta Magyarországért Mozgalom a #Trashtag Challenge hazai, szervezett formájának is tekinthető, amely már nyolcadik alkalommal valósult meg. A szemétszedő programra március 3-ig volt lehetőség regisztrálni, maga a gyűjtés pedig március 18-tól 24-ig tart. Minden korábbinál többen jelentkeztek: több mint 240 ezren gyűjtik majd a szemetet, összesen 3240 helyszínen. A szervezet kesztyűt és zsákokat biztosít a résztvevők számára, így nekik csak a szedésre kell koncentrálniuk.
Nem csak ebben a pár napban fontos azonban, hogy nyitott szemmel járjunk a környezetszennyezést illetően: a Hulladékvadász és a Greenfo.hu oldalán is tudunk bejelentést tenni, ha illegálisan lerakott hulladékot találunk, ha pedig közterületen találunk erre példát, a helyi önkormányzat felé kell jeleznünk ezt.
Noha jócskán van még hova fejlődni a környezetvédelem területén, az mindenesetre üdítő fejlemény, hogy egyre trendibbé kezd válni a környezetvédelem- írta Ifj. Chikán Attila blogjában.
