Rettenetes kínokat élt át halála előtt egy ölőcsapda fogságába esett vizsla. A szétroncsolt lábú kutyát egy nap múltán találták meg, de sérülései gyógyíthatatlanok voltak, így el kellett altatni. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indul.
Piszke, a fajtatiszta magyar vizsla másfél éve került a Kiskunhalas melletti Baka-tanyára. A kutyakölyök hamar a család kedvencévé vált és gyakran barangoltak vele a tanya környékén. Néhány napja is sétára indultak vele, de az életvidám szuka már soha többé nem térhetett vissza a tanyára, mert egy úgynevezett hattyúnyak-csapdába lépett, ami eltörte mellső lábait. A súlyosan sérült kutyát egy nap múlva találták meg a tanya közelében, egy vízelvezető árokban.
– Még élt és a fájdalmai ellenére örömében a farkát is megmozdította és hálásan nézett ránk. Szörnyű volt látni a sérüléseit, miközben tehetetlenek voltunk, mert a vascsapdát nem tudtuk szétfeszíteni – elevenítette fel a rémséges perceket Piszke gazdája. Baka Gyöngyi még most is történtek hatása alatt áll, s azóta is gyakran álmodik a kutyájával.
– Húgom vitte sétálni Piszkét, s a határt jól ismerő kutya vidáman futkározott mellette. Vadászösztönénél fogva Piszke néha elcsatangolt ilyenkor egy-egy rövid felderítő útra, de mindig hamar követett bennünket. Múlt hét szerdán azonban hiába vártuk… – mesélte a könnyeivel küszködő Baka Gyöngyi.
Másnap délután egy szomszédjuk figyelt fel a keserves vonyításra, s így indultak el az árokhoz. Telefonon hívták dr. Tóth Anna állatorvost, aki már nem tudott segíteni a szerencsétlenül járt eben.
– A csapda gyakorlatilag levágta a kutya egyik lábát. A jobb mellső lábát csak egy 2-3 cm-es bőrdarab tartotta, a másik lábon is súlyos, szilánkos nyílt törés volt. A kutya általános állapota nagyon rossz volt, a keringése kezdett összeomlani, mint kiderült előző nap délutánja óta szenvedett a csapdában. A törési sérülések teljesen beszennyeződtek ez idő alatt. Meggyógyítására nem volt esélyünk, sajnos elaltatása mellett kellett döntenünk – mondta el a doktornő, akit szintén sokkolt az eset.
Piszkét a Baka-tanya közelében temették el, s gazdái bejelentést tettek az esetről a rendőrségen, mert vélhetően egy szabálytalanul kihelyezett, átalakított ölőcsapdába lépett a kutyájuk.
A csapdázás törvényesen engedélyezett vadászati mód hazánkban, de csak a vadászati hatóság engedélyével lehet az úgynevezett szelektív ölőcsapdákat – mint például a hattyúnyak-csapda – használni. Mint szakemberektől megtudtuk: a szelektivitás lényege, hogy a 15-20 kg súlyú vasszerkezet, csak bizonyos vadfajokat (róka, borz, aranysakál) ejt el, és azok azonnali halálát okozza. A hattyúnyak-csapda – amit mindig elrejtenek a földbe – a csalifalat húzására öl, a vizslának viszont a két mellső lábát fogta meg, így valószínűsíthető: a csapdát átalakították, hogy taposásra oldjon ki.
– Mivel a csapda kutyát fogott meg, így a szelektivitás – ami a vadászati idény figyelembe vételével, illetve a kihelyezés módjával biztosítható –, erősen megkérdőjelezhető – vélekedett az esetről egy hivatásos vadász, aki hozzátette: a borz vadászati idénye február utolsó napján lejárt, így a csapda amennyiben borzot fogott volna, az már jogosulatlan vadászatnak minősülne.
A csapda kihelyezés lakott területtől 300 méteren kívül engedélyezett, ebben az esetben – a tulajdonos elmondása szerint – kb. 80 m-re volt a tanyától. Az ilyen esetekben a földtulajdonos-földhasználó beleegyezése kell a csapda kihelyezéshez. Mivel a vizsla majdnem egy napot töltött a csapdában és a saját gazdái találták meg, így bizonyos, hogy a csapda kötelező, 12 óránkénti ellenőrzése is elmaradt.
– Igazi vadász tartózkodik és elhatárolódik az ilyen tettektől. Akik ezt tették, azok nem méltók az évezredes hagyományokkal, viselkedési-, etikai normákkal élő vadászok sorába – kommentálta az esetet egy másik vadász. Alsószállásiaktól megtudtuk, hogy az árok környékén, ahol Piszke csapdába esett, gyakran szoktak emberek sétálni és a sekély vizű ároknál nemrégiben egy kisgyereket láttak játszadozni.
