A három évvel ezelőtti vörösiszap-baleset mérlege tragikus: tíz értelmetlen halál, egy magára hagyott térség és számtalan megválaszolatlan kérdés. Az Együtt-PM szerint ideje lenne végre megtalálni az események államigazgatási felelőseit, és levonni az Európában példátlan eset konzekvenciáit. Máig nem dolgozták fel teljesen a vörösiszap-katasztrófát az emberek.
Három éve történt a tragikus kimenetelű gátszakadás az ajkai vörösiszap-tárolóban, melynek nyomán lúgos zagy öntötte el Kolontár és Devecser térségét, tíz ember halálát és több száz család egzisztenciájának, biztonságérzetének végleges megrendülését okozva. Három éve nem tudjuk, hogyan történhetett meg mindez annak ellenére, hogy a létesítményt a katasztrófa előtt átfogóan ellenőrizték, és az illetékes hatóságok frissen kinevezett, az új Orbán-kormány bizalmát élvező vezetői mindent rendben találtak. Közel három esztendeje nincs válasz arra a kérdésre sem, hogy mi történt a magyar lakosság által a tragédia napjaiban felajánlott adományokkal, a kormány ugyanis nem számolt el a pénzzel. Csak azt tudjuk, hogy a segélyek szétosztása átláthatatlan módon, a helyiek bevonása nélkül, sokszor értelmetlen célokra történt, miközben ma is sokan várnak a káruk megtérítésére és valamilyen kézzelfogható segítségre. Nem tudjuk, ki és milyen alapon választotta ki a helyreállításban részt vevő cégeket, csak azt tudjuk, hogy a tízmilliárdos nagyságrendű megbízást a Fidesz gazdasági holdudvarához kötődő cégek kapták.
Nem tudjuk, milyen hosszú távú egészségügyi és környezeti hatásai lesznek a balesetnek, mert a szükséges vizsgálatoknak csak a töredékét végezték el. Nem tudjuk továbbá, hogy lesznek-e felelősei a tragédiához vezető mulasztásoknak az államigazgatásban (az eddig történtek szerint nem lesznek), és levonja-e a kormány a hasonló katasztrófák megelőzését segítő következtetéseket, átalakítva a nagy környezeti kockázatú üzemek ellenőrzésére illetve felelősségbiztosítására vonatkozó szabályozást – mindez ugyanis máig nem történt meg. Az Orbán-kabinet ehelyett az államosítási törekvéseinek szolgálatába állította a katasztrófát, munkahelyek százait veszélyeztetve az amúgy is a gazdasági ellehetetlenülés szélére került térségben.
A Együtt-PM szerint a kormány még mindig nem jutott el a vörösiszap-balesetből származó elkerülhetetlen következtetésekig. A felelősségrevonás és a tisztázó vizsgálat éppúgy elmaradt, mint a tapasztalt hatósági fejetlenség rendszerszintű kezelése. A helyi közösségek szétszakadását tétlenül figyelte a kormányzat, a pszichológiai és környezetegészségügyi segítségnyújtás teljesen esetleges és elégtelen volt. A megfelelő környezeti felelősségbiztosítási rendszer hiánya hiába bizonyosodott be, a mai napig nem történtek lépések a rendszer kialakítására – jóllehet a katasztrófát követő néhány hónapon belül mi törvényjavaslattal éltünk. Az ökopárt szerint ugyanakkor még most sem késő: a megélhetés nélkül maradt embereken lehet segíteni, a valódi felelősöket meg lehet találni, a tanulságokat be lehet építeni a szabályozásba – csak kormányzati akarat kell(ene) hozzá.
Budapest, 2013. október 4.
Jávor Benedek országgyűlési képviselő
az Együtt-PM társelnöke
Máig nem dolgozták fel teljesen a vörösiszap-katasztrófát az emberek
A vörösiszap-katasztrófa okozta traumát máig nem sikerült teljesen feldolgozniuk az embereknek – mondták az érintett települések polgármesterei a harmadik évfordulója alkalmából. Három éve, 2010. október 4-én történt Magyarország legsúlyosabb ipari és ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára X-es zagytározójának gátja, és a kizúduló több mint egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, több mint kétszázan megsérültek. A folyékony vörösiszap mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, a többségüket le kellett bontani. A ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár csaknem egymilliárd forintot tett ki.
A legnagyobb trauma az időseket érte, és nemcsak azokat, akik kárt szenvedtek el – mondta Devecser polgármestere, Toldi Tamás. A várost az is érzékenyen érintette, hogy a katasztrófa után több száz, többségében szakképzett ember hagyta el Devecsert – tette hozzá.
A polgármester véleménye szerint a kormány példát mutatott, hogy miként kell egy katasztrófát kezelni. Mindenki, aki vállalta a feltételeket, részesült a kárenyhítésből, új otthonhoz jutott, és elveszett javait is pótolhatta – mondta.
A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították-fordítják. Az otthonukat elveszítő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. Toldi Tamás szerint jó döntésnek bizonyult, hogy a kármentő alapban összegyűlt pénzt nem segélyekre, hanem fejlesztésekre fordították, mintegy 1,4 milliárd forintot költhettek a város fejlesztésére. Kiemelte: büszkék rá, hogy idén Devecser visszakapta járási székhely státuszát, és több hivatal "visszaköltözik" a városba, és idén szeptembertől szakképző iskolát indíthattak.
Sokat jelent a város fejődésében, hogy megkapták a szabad vállalkozói zóna besorolást, így azok a cégek, amelyek a vasút és a 8-as út mellett kialakított 30 hektáros vállalkozói területre települnek, több kedvezményt kapnak. A tragédiát ennek ellenére nem felejtették el a devecseriek, a mai napig nem dolgozták fel teljesen, pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy pszichológusa is segíti őket ebben – foglalta össze Toldi Tamás.
Tili Károly, Kolontár független polgármestere az újjáépítést felelevenítve elmondta: a kárenyhítés és a lakhatás biztosítása után a település helyreállítása következett, az infrastruktúra javítása. Elkészült a település szennyvízcsatorna-beruházása, ami sokat jelent egy ekkora falunak. Folyamatban van – Devecserrel konzorciumban – az egész Kolontárt érintő belvíz-elvezetési projekt megvalósítása.
Véleménye szerint Kolontáron mindenki másképp éli meg a katasztrófát: aki elveszítette hozzátartozóját, ezzel soha nem tud megbékélni, akinek anyagi kára volt, valamivel könnyebben birkózik meg a történtekkel. Az új lakóparkban a lakók nagy része belakta házát, de akad, aki nem teljesen elégedett, hiszen az évtizedek alatt kialakított és megszokott környezetet nem lehet visszaadni az új otthonnal – mondta a polgármester. A vörösiszap-katasztrófa ügyében folyamatban lévő büntetőperről azt mondta: az embereknek megnyugvást hozna, ha kiderülne, ki a felelős a tragédiáért.
A katasztrófa ügyében az ügyészség halált előidéző gondatlan és nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat a Mal Zrt. 15 munkavállalója – köztük volt és jelenlegi vezetői – ellen. A per tavaly szeptember 24-én kezdődött a Veszprémi Törvényszéken.
Marton László (Fidesz-KDNP), Somlóvásárhely polgármestere az MTI-nek azt mondta: mivel a településen nem volt haláleset, az emberek könnyebben feldolgozták a tragédiát. A kármentő alap segítségével szerették volna megvalósítani a szennyvízberuházást, ez nem sikerült, de felújíthatták az iskola sportpályája, utcákat, az iskola épületét és a múzeum tetőszerkezetét, így a polgármester elégedett a településre juttatott fejlesztési forrásokkal. (MTI)
