A japán hatóságok zárt övezetté nyilvánították a fukusimai atomerőmű 20 kilométeres körzetét. Ban Ki Mun ENSZ főtitkár szerint még több csernobili és fukusimai nagyságrendű nukleáris balesetre kell felkészülni. Újabb Greenpeace aggodalmak.
A Kan Naoto kormányfő látogatást tett a március 11-i földrengés és szökőár következtében súlyosan megrongálódott létesítmény térségében, találkozott helyi közigazgatási vezetőkkel és korában kitelepített lakosokkal. Megbeszélte velük, mit lehetne tenni, hogy érvényt szerezzenek a korábbi evakuálási intézkedéseknek, amelyeket az erőműből származó radioaktív szennyezés miatt rendeltek el.
A katasztrófát követő napokban 80 ezer embert telepítettek ki, de több lakos – a becslések szerint 60 család – már visszatért az övezetbe, és a rendőrség a törvény szerint nem akadályozhatta meg őket ebben. A tiltó rendelkezés pénteken 0 órakor lép életbe. Ettől kezdve hatósági engedély nélkül nem szabad belépni az övezetbe. A rendelkezés megszegőit megbüntetik, de ennek módjáról és mértékéről még nem tettek említést az illetékesek.
Az erőművet üzemeltető TEPCO cég a napokban közölte: valószínűleg körülbelül három hónap múlva kezd majd csökkenni a radioaktív sugárzás szintje. Hat hónapon belül már jelentősen leszorítják a sugárzási szintet, majd később befedik a megrongálódott reaktorépületeket, elszállítják a nukleáris fűtőelemeket, kilenc hónapon belül pedig úrrá lesznek a válságon.
Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára egy kijevi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a világnak még több csernobili és fukusimai nagyságrendű nukleáris balesetre kell felkészülnie, s ez a nemzetközi együttműködés minőségileg új szakaszát követeli meg. A világszervezet első embere a csernobili atomerőművi baleset 25. évfordulóján rendezett nemzetközi értekezleten beszélt az ukrán fővárosban, s előtte ellátogatott a negyedszázaddal ezelőtti katasztrófa színhelyére is.
Ban Ki Mun és mások úgy vélték: elkerülhetetlen az atomerőművek számának szaporodása egy energiára éhes világban. A nukleáris energia "viszonylag tiszta, és logikus választás az egyre inkább fogyóban lévő nyersanyagforrások korában" – mondta Ban Ki Mun, hozzátéve: "a kellemetlen igazság az, hogy valószínűleg még több ilyen katasztrófa tanúi leszünk".
Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális igazgatója a kijevi konferencia részvevőivel azt közölte, hogy mintegy hatezer pajzsmirigyrákos esetet diagnosztizáltak azok körében, akik gyerekek, vagy serdülők voltak a csernobili katasztrófa időpontjában. Szerinte még több eset várható, de nehéz megjósolni, hogy mennyi. Körülbelül 600 ezerre becsülik azok számát, akik erős radioaktív sugárzás ért, s közöttük van az a mintegy 240 ezer ember, akik részt vettek a helyreállítás és a takarítás első, legveszélyesebb fázisában – írta az AP amerikai hírügynökség.
Az ENSZ számait a Greenpeace környezetvédelmi szervezet és mások erősen bírálják, mondván, hogy alábecsülik Csernobil következményeit. Jakab szerint még az alacsonyabb számok is azt "az elfogadhatatlan árat tükrözik, amit az érintett közösségeknek a katasztrófáért fizetniük kellett". A kijevi konferencián Mikola Azarov ukrán kormányfő javasolta: hozzanak létre Ukrajnában az atomenergia használatának műszaki kockázatait kutató nemzetközi intézetet. A kormányfő szerint az intézet az ENSZ és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete alatt működhetne.
A csernobili baleset súlyos károkat okozott Ukrajnának, s ezekkel még hosszú ideig együtt kell élni – mondta a kormányfő, aki szerint az egy kisebb európai állammal azonos területet érintő katasztrófa felszámolásával kapcsolatos kiadások jelentősen fékezik az ukrán gazdaság fejlődését. Azarov szerint kormánya az idén mintegy 1 milliárd dollárt, a múlt évinél 40 millió dollárral többet költ a szerencsétlenség károsultjainak megsegítésére. A segélyben részesülők száma több mint 2,2 millió. A kormányfő elmondta, hogy az Ukrajnát Csernobil miatt érő veszteségek 2015-ig több mint 180 milliárd dollárt tesznek ki. Az ukrán költségvetésből évente több mint 60 millió dollárt fordítanak az erőmű biztonságának fenntartására, illetve az erőmű használatból történő kivonására.
Az ukrán vezetés azt reméli, hogy a péntekig tartó tanácskozáson további országok jelentik még be, hogy hozzájárulnak a csernobili 4-es reaktor omladozó betonszarkofágja fölé tervezett újabb védőburok, egy hatalmas acélcsarnok megépítésének finanszírozásához. A kedden megtartott kijevi adományozó konferencián Oroszország, Franciaország, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Németország már felajánlott összesen 550 millió eurót az acélcsarnok megépítéséhez. A 2010-ben megkezdett, összesen mintegy 1,5 milliárdos építkezés befejezéséhez azonban még további 200 millió euró hiányzik.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet ugyanakkor arra szólítja a kijevi tanácskozás részvevőit, hogy – a súlyos katasztrófákra tekintettel – mondjanak búcsút az atomenergiának. A már ma is 15 atomreaktorral rendelkező Ukrajna ezzel szemben a következő években meg akarja háromszorozni reaktorainak számát.
Szerdai bécsi nyilatkozatában Tobias Münchmayer, a Greenpeace egyik munkatársa úgy vélekedett, hogy az újabb acélcsarnok megépítése is csak mintegy száz évre védi meg Csernobil környezetét a régi betonszarkofág összeomlásától és az alatta lévő radioaktív por szétszóródásától. A szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy a nukleáris fűtőanyag 95 százaléka jelenleg is a csernobili reaktorokban van, s még nem helyezték biztonságba.
A Greenpeace ezért a kijevi donorkonferencián felajánlott több mint félmilliárd euró folyósítását feltételekhez kötné, mégpedig a fűtőanyag biztonságba helyezéséhez, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le további atomerőművek megépítéséről.
Érvelése szerint miközben a nyugati hatalmak adófizetőik pénzéből támogatják a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolását, arra ösztönzik Ukrajnát, hogy bővítse atomenergia-termelését. "Ez abszurd" – mondta. A nemzetközi bankok ahelyett, hogy Ukrajna elavult atomenergetikai rendszereinek átépítését támogatnák, majd egymilliárd euróval támogatják új magas feszültségű vezetékek kiépítését, amelyeken át négy szovjet típusú reaktor energiatermelését exportálhatja majd az ország az Európai Unióba.
