Veszélyes hulladékokat is tartalmazó lerakóba hordják a Petőfi Csarnok (Pecsa) bontási törmelékét. A terület Dunakeszi és Göd határán helyezkedik el, a földhivatal bányatelepként tartja nyilván, körülötte mezőgazdasági területek, szőlőültetvények, szántóföldek terülnek el. A 79.000 négyzetméteren gigantikus mennyiségű hulladék-keveréket terítenek szét. A fuvarozó cég sem ismeretlen a hatóságok előtt.
A Dunamenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet (Mgtsz) egykori homokbányája ma inert hulladéklerakóként üzemel, ide csak meghatározott körű építési és bontási törmeléket engedélyeznek deponálni. Az inert lerakókra a legenyhébb környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Mesterséges szigetelőréteget sem kell kialakítani bennük, mivel veszélyes hulladék ezekbe sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kerülhet. Csak olyan anyag, amit nem old a víz, így a talajba nem juthat. A Dunakeszin működő lerakónak tehát nincs engedélye olyan veszélyes anyagok tárolására, mint például az azbeszt, amely a Pecsa bontásakor előkerült, ráadásul a közelben egy víztározót rejt a föld.
Hiába van engedélye bizonyos hulladéktípusokra a Dunakeszin található lerakónak, a Népszava helyszíni bejárásán mindenféle hulladékot talált az építési törmelékben, amelyeknek ebben a lerakó-típusban nem lenne helyük. Aszfalt-tömböket, ledarált és egészben maradt azbeszt tartalmú palát, kegyeleti szertartásból maradt hulladékot, marhaállkapcsot, ipari sósavat, televíziót, hűtőt, merevlemez meghajtót, háztartási- és fahulladékot. A hulladéklerakással foglalkozó kormányrendelet kimondja, nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket, például azbesztet vagy bitument tartalmaz. Az ilyen hulladékok tehát csak kis mennyiségben tartalmazhatnak más összetevőket, így fémeket, műanyagokat, talajt, szerves anyagokat, fát, gumit.
Csakhogy – mint a lap kiderítette – a Petőfi Csarnok bontásából származó hulladék is ide kerül. Ami a kis mennyiségű fémet illeti, a lerakó észak-keleti csücskében jól felismerhetőek az épület fémvázai, amelyeket nagy mennyiségben hoznak ide. A hulladéklerakó közvetlen szomszédságában egy farm működik, illetve szőlős kerteket művelnek helyi gazdák. Szintén ebben az ingatlancsoportban található a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. telepe. A 019-es helyrajzi számú ingatlan a magyar állam tulajdonában álló medence, a 020-as számú pedig víztározó és vízmű. A különféle hulladékokat, köztük az egészségre is veszélyes anyagokat befogadó lerakó egyik markáns szomszédja jelenleg egy földalatti víztározó.
Kérdéses még a fuvarozó is
A Pecsa hulladékát a Városliget Zrt. szinte állandósult fuvarozó partnere, a Szűcs Fuvar cégcsoport munkatársai ömlesztik válogatás nélkül a dunakeszi bányatelepen. A lerakó a piliscsabai Sa-Ho tulajdona, a Duna Menti Mgtsz-től vásárolta 1995-ben. A Sa-Ho dunakeszi lerakója ma már Szűcsék érdekeltségében van, 2016. novemberben Szűcs Gábor és felesége megvásárolta a Sáfár család három tagjától. Ez azért érdekes, mert a céginformáció szerint Szűcs Gábort 2020. januárig eltiltották a cég-képviseleti tevékenységektől.
