Enged a bankok tőkekövetelményéből a jegybank, ha azok a kamatkedvezménnyel kínált hiteleikkel a zöldberuházásokat és a lakások energiahatékonyságának javítását támogatják.
A kedvezmények csak legalább 0,3 százalékos kamatkedvezménnyel nyújtott zöldhitelekre vonatkoznak, azaz az azok mögé állítandó lekötött tőke egy része szabadítható fel. A tőkekövetelmény-kedvezmény a Népszava által megkérdezett Bodnár Zoltán egykori jegybanki alelnök szerint nem aggályos, ugyanis a hazai pénzintézetek valamennyien biztos lábakon állnak. Az viszont tény, hogy a bankok hitelezési tevékenységük során ma jellemzően nem veszik figyelembe az épületek energetikai tulajdonságait, bár a korszerűen épített/átépített ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb, a benne élők nagyobb biztonsággal törleszthetik kölcsönüket. A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, mint a hasonló, ám nem energiahatékonyságot célzó kölcsönök – mutatott rá Kandrács Csaba, az MNB alelnöke az MTI-nek nyilatkozva. Erre hivatkozva lehet kisebb kockázatot érvényesíteni a hitelek árazásában, és a banki tőkekövetelménynél is.
A kedvezményekért “cserébe” viszont a az MNB arra kötelezi a bankokat, hogy a hitelezett ingatlanokról részletes energiahatékonysági adatokat szolgáltassanak, legyen szó magánszemélyek esetében adásvételről, vagy építésről, illetve sokkal szélesebb körben a korszerűsítésről. A begyűjtött energiahatékonysági adatokat aztán beépítik a kockázatelemzési és -kezelési modellekbe, vagyis az ügyfélkockázatokat a jövőben már ezek figyelembevételével bírálják el. Az energiahatékonysági jellemzők kihagyása a kockázatértékelési modellekből, és a zöld lakáscélú hitelek alacsony elterjedtsége piaci kudarcot valószínűsít, ami a jegybank szerint indokolttá teszi az jegybanki intézkedést.
Bodnár Zoltán úgy látja, az adásvételénél ma még csak részben szempont az, hogy megfelelő energiahatékonyságú-e a kiszemelt ingatlan. Különösen a régebben épült lakásoknál a vevők szemében ez még nem értéknövelő tényező, emiatt e téren nem vár különösebben élénkítő hatást az új hitelfajtától. Közismert, hogy az energiahatékonysági szabályok jelentős szigorodására számíthatnak a családi házat vagy társasházi lakást építők. A felmérések szerint a most épülő és eladásra kínált fővárosi társasházi lakások majdnem fele várhatóan már megfelel a 2021-től életbe lépő szigorú elvárásoknak, az arány pedig a jövőre átadni tervezett lakások körében még magasabb.
Az elfogadott energetikai paraméterekkel rendelkező otthonok majdnem kétharmada használ majd megújuló energiát. A jogszabály szerint 2021. január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű”, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz energetikai besorolása legalább BB.
A jelenlegi hitel sok helyen már elfogyott
Jelenleg elvileg hozzáférhető az uniós támogatású Energiahatékonysági Hitelprogram, melyet az Magyar Fejlesztési Bank a kereskedelmi banki partnerein keresztül helyez ki. Az összesen 115 milliárd forint keretösszegű programban magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek vehetnek részt. A kedvezményes, 0 százalékos kamatozású hitelt egyebek mellett fűtéskorszerűsítésre, szigetelésre, nyílászárók cseréjére és napelemek beépítésére lehet felvenni. A hitel futamideje legfeljebb 20 év, maximális összege magánszemélyek esetében 10 millió forint, a saját források aránya minimum 10 százalékos. Azért csak elvileg hozzáférhető a hitel, mert az MFB terméke iránt a közép-magyarországi régióban a beérkezett igények már 2019 októberére meghaladták a rendelkezésre álló, 12,5 milliárd forintos keretet, ezért a kérelmek befogadása jelenleg szünetel. A többi régióban még fellelhető forrás.
