Az új alaptörvényről, a Nemzeti Vidékstratégia 2020-ig szóló koncepciójáról fogadott el állásfoglalást a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács mai, immár harmadik ülésén, és megtárgyalta az energiastratégia tervezetét is.
Az alaptörvényről a 32 tagú tanács 12 tagjának igen és 5 tartózkodása mellett fogadták el az állásfoglalást, míg a vidékfejlesztési stratégia koncepcióról szóló véleményt egyhangúan hagyták jóvá. A két témában elfogadott állásfoglalás tervezetét a május 4-én tartott ülésen tárgyalták meg.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács "fontos vívmányként" értékeli azt, hogy az alaptörvény vállalja a felelősséget a jövő nemzedékéért, Magyarország feladatait a fenntartható fejlődés szempontjából értelmezi, kinyilvánítja az egészséges környezethez való jogot, fontosnak tartja a Kárpát-medence természeti értékeinek védelmét, amit kötelességgé is tesz. Ugyanakkor az alaptörvény tartalmazza az okozott környezeti károk helyreállításának kötelezettségét, és alkotmányos rendelkezésként bevezeti a lerakási célú hulladék importjának tilalmát. Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy az alaptörvényben a fenntarthatóságra vonatkozó jogok és kötelességek érvényesítésére megfelelő intézményrendszert kell létrehozni.
Az alaptörvényhez készült állásfoglalást Fábián Zsolt, Gödöllő alpolgármestere az önkormányzatiság erősítésével javasolta kiegészíteni, és azzal, hogy minden településnek joga van önkormányzathoz. Ezt a javaslatot elvetették azzal az indokkal, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a fenntarthatóság szempontjából vizsgálta az alaptörvényt.
A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció – 2020 vitaanyagról a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács különösen fontosnak tartja azt, hogy a fenntarthatóság követelményének valamennyi elemével foglalkozik, és "érzékenyen emeli ki a vidéki élettel, a természeti erőforrások és a föld termőképességének megőrzésével kapcsolatos legfontosabb problémákat, ugyanakkor számol az éghajlatváltozás kockázataival. Az állásfoglalás a vitaanyag "erényeként" kiemeli, hogy az egészséges, jó minőségű élelmiszerek előállítását prioritásként kezeli, "és piaci versenyelőnyt lát a genetikailag módosított szervezetektől mentes mezőgazdasági termelésben".
A 2030-ig szóló és 2050-ig kitekintést nyújtó energiastratégiáról Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energia- és klímaügyi államtitkára beszélt az írásban felmerült észrevételekre koncentrálva. Jelezte, hogy Magyarország nem fogja túlteljesíteni a biomasszában az európai uniós előírásokat. A biomassza erőműveknél kötelező minimális hatásfokot írnak elő. Az energianövény termesztését a jelenlegihez képest mindössze 150 ezer tonnával kellene növelni ahhoz, hogy 2020-ra elérje azt az évi 500 ezer tonnát, ami a maximálisan előírt biomasszához és bioüzemanyaghoz szükséges.
A közlekedésről szólva az államtitkár azt mondta: a közúti közlekedésben jelentős energia- megtakarítási lehetőség van, amit elsősorban a városi közlekedésben az elektromos járművek elterjesztésével szeretnének kihasználni.
Bencsik János az ülésen közölte, hogy június elsején az energiagazdaság szereplőivel, és még aznap a természetvédőkkel is konzultálnak az energiastratégiáról, majd a minisztérium honlapján regisztráltak véleményével együtt kiértékelik, és így készül el a kormányelőterjesztés, amiről országgyűlési határozatot hoznak.
A tanácstagok kezdeményezésére napirendre tűzik az oktatási- és az önkormányzati törvény tervezetének vitáját és az egészségügyi koncepciót tartalmazó Semmelweis Tervet.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot (NFFT) a 2007-ben született országgyűlési határozat alapján hozták létre. A tanács a fenntartható fejlődés témakörében egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, amelynek tagjai gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány képviselői.
