Az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) szerint a kormány törvényjavaslata nem felel meg az Alaptörvény rendelkezéseinek, nem követi az OKT korábbi állásfoglalásainak szellemét, és nem biztosít hatékony jogvédelmet a jövő nemzedékek és a környezet védelme jogainak, érdekeinek.
A Tanács állásfoglalása:
"Bevezetés
Az Országos Környezetvédelmi Tanácsot (OKT) a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) hozta létre, mint a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szervét. Ebbéli minőségében feladata a környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása.
Az OKT hatáskörébe tartozik a környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciók tervezetével kapcsolatos véleménynyilvánítás (Ktv. 44. § (2) a) pont). Az OKT úgy gondolja, hogy Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat szükségessé teszi az OKT számára az erről való állásfoglalás kialakítását, és ezen álláspontnak a Kormányhoz történő eljuttatását.
Korábbi OKT állásfoglalások
Az OKT a 2010. és 2011. években kiemelkedően jó kapcsolatot alakított ki a kormányzattal jogalkotás-véleményezési kérdésekben, köszönhetően leginkább a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezdeményezőkészségének és nyitottságának. A 2011. évben az OKT két alkalommal is állást foglalt Magyarország Alaptörvényének tervezetével kapcsolatban, és megállapítható, hogy állásfoglalásai mindkét esetben maximális mértékben kedvező fogadtatásra találtak és hasznosultak a jogalkotás során.
Az OKT a jelenlegi törvényjavaslat témájával kapcsolatban az alábbi állásfoglalásokat tette a Kormány felé:
-2011. március 24.
„Ezzel szemben az OKT álláspontja az, hogy az alapjogok védelme körében – akár a mai több biztosra épülő megoldással, akár úgy, hogy az ombudsman egyik helyettese specifikusan környezetvédelmi orientációjú kell, hogy legyen – meg kell őrizni a mai Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa jogintézménye által jelenleg képviselt szemléletet, mely lehetővé teszi, hogy vizsgálatai körében elsődleges szempontként a környezeti értékek védelme játsszon szerepet.”
-2011. március 31.
„Ebben a körben az OKT további javaslata az, hogy az Alaptörvény teremtse meg az alapvető jogok biztosa helyettese számára is a mai, külön biztos működésének kereteihez leginkább hasonló működési feltételeket. Ezt az OKT úgy látná biztosítottnak, amennyiben
– a helyettes személyére az alapvető jogok biztosa tesz javaslatot
– a helyettest az Országgyűlés választja
– a helyettes az alapvető biztos által nem utasítható, hatásköre nem vonható el
– a helyettes a költségvetéséről önállóan dönt az alapvető jogok biztosa hivatalának egységes költségvetésén belül
Mindezen intézkedésekkel garantálható lenne az, hogy az alapvető jogok esetleges kollízióját magában hordó esetekben is kellő hangsúlyt kapjon a környezethez való alapvető jog.”
A törvényjavaslat
Az OKT áttekintette az Alapvető jogok biztosáról szóló T/3585 számú törvényjavaslatot, és azt az álláspontot alakította ki, hogy az nem felel meg az Alaptörvény rendelkezéseinek, nem követi az OKT korábbi állásfoglalásainak szellemét, és nem biztosít hatékony jogvédelmet a jövő nemzedékek és a környezet védelme jogainak, érdekeinek.
Magyarország Alaptörvénye a 30. cikk (Az alapvető jogok biztosa) (3) bekezdésben rögzíti:
„Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”
A T/3585 számú törvényjavaslat a jövő nemzedékekért felelős helyettes jogkörét úgy rögzíti, miszerint a helyettes (3. § (1) bek.)
„… figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését, és
a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,
b) felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,
c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,
d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,
e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.”
Az OKT álláspontja szerint a figyelemmel kísérés, a tájékoztatás, a felhívás, a javaslattétel, a közreműködés és ismét csak a javaslattétel nem azonos az Alaptörvény által lefektetett azon rendelkezéssel, miszerint a helyettes „látja el” a védelmet. A védelem ellátása önálló jogkört, cselekvési szabadságot és felelősséget jelent, amit a jelenlegi T/3585 számú törvényjavaslat szövege nem biztosít.
Ezen felül az OKT korábbi, témában született állásfoglalásai sem érvényesülnek a törvényjavaslatban, hiszen egy, a biztosnak ilyen mértékben alárendelt és ennyire függő, önálló eljárási jogokkal nem rendelkező helyettest létrehozó szabályozás nem tudja betölteni azokat az elvárásokat, miszerint
– megőrzi a jelenleg képviselt szemléletet (a törvényjavaslat szakít a jelenlegi szemlélettel)
– lehetővé teszi, hogy a helyettes vizsgálatai körében elsődleges szempontként a környezeti értékek védelme játsszon szerepet (a törvényjavaslat nem engedi a helyettesnek, hogy vizsgálatot folytasson, így esély sincs arra, hogy eljárásában a környezetvédelmi érdekek kapnak prioritást)
– megteremti a mai, külön biztos működésének kereteihez leginkább hasonló működési feltételeket (gyakorlatilag a törvényjavaslat felszámolja a külön biztoshoz kapcsolódó összes jogot, mely akár csak emlékeztet a korábbi szabályozásra)
– a helyettes az alapvető biztos által nem utasítható, hatásköre nem vonható el (ehelyett a mostani törvényjavaslat szerint önálló hatásköre nincs a helyettesnek, sőt kifejezetten utasítható)
– a helyettes a költségvetéséről önállóan dönt az alapvető jogok biztosa hivatalának egységes költségvetésén belül (a javaslat szerint mindennemű önállósága megszűnik a helyettesnek)
– garantálja azt, hogy az alapvető jogok esetleges kollízióját magában hordó esetekben is kellő hangsúlyt kapjon a környezethez való alapvető jog (mivel minden döntést az alapvető jogok biztosa hoz meg, a jogok és érdekek ütközése esetén intézményileg nem biztosított a környezeti érdekek prioritása)
Végül a jelenlegi tervezet nem garantálja a jövő nemzedékek érdekeinek és a környezethez való jognak a hatékony védelmét sem. A hatékonyság esetünkben azt kívánja meg, hogy a specifikusan környezeti kérdésekkel foglalkozó közjogi méltóság (legyen az egy külön ombudsman vagy annak helyettese) döntési jogosítványokkal rendelkezzen, és önállóan vihesse a kizárólag környezeti referádát. Ehhez képest a mai törvényjavaslatban a helyettes szerepe inkább egy tanácsadóéval azonos; az ott biztosított eljárási jogok nem hozhatnak eredményt az alapvető jogok biztosának jóváhagyása nélkül. Ennek az eljárási lépcsőnek a beiktatása azonban rontja a hatékonyságot, mert több időt igényel a döntés azáltal, hogy a biztoshoz megtett felterjesztés után ki kell várni a biztos döntését.
Befejezés
Az OKT összefoglalóan az alábbiakat állapítja meg:
Az alapvető jogok biztosáról címet viselő, az Országgyűléshez T/3585 számon előterjesztett törvényjavaslat nincs összhangban Magyarország Alaptörvényével és nem veszi figyelembe az OKT által korábban a tárgyban készítetett állásfoglalásokat, ezáltal egy előreláthatólag nem hatékony jogvédelmi rendszert alkot meg.
Az OKT javasolja a Kormánynak, hogy módosítsa a törvényjavaslatot oly módon, hogy az kiküszöbölje a fenti kifogásokat. Kéri az OKT a Kormányt, hogy ez irányú intézkedéseiről az OKT-t az OKT Titkársága révén tájékoztatni szíveskedjék.
Budapest, 2011. június 21."
Kapcsolódó anyagok:
