A budai erdőkben jelenleg összesen 5,1 hektáron zajlik erdőszerkezet-átalakítás, amelynek során az idegenhonos, vagy az adott termőhelyre nem illő őshonos fafajokból álló erdők megfelelő őshonossá alakítása valósul meg, természetesebbé és alkalmazkodó-képesebbé téve azokat.
A Hármashatár-hegy felszínét a középkorban még egybefüggő erdőtakaró borította. Mátyás korában például legendás vadaskertek voltak itt. Az 1700-as években az erdőket kiirtották, helyüket szőlőültetvények és gyümölcsösök foglalták el. Később a szőlő nagy része a filoxéra járvány következtében szinte egyszerre elpusztult, s az ültetvények helyén nem indult újra a művelés. Mivel nem maradt állandó növényzet, a csapadék egyre jobban fellazította a talajt, s hosszú idő alatt le is mosta annak jelentős részét.
A XX. század első felében, amikor az erdősítés hazánkban ismét lendületet kapott, a megmaradt sekély termőréteg megtartása, valamint a talajerózió megfékezése céljából ezeket a területeket szélsőséges körülmények között is élet- és növekvő képes feketefenyő csemetékkel ültették be, amelyek a talajt megfogva, hosszútávon a többi faj számára is kedvező életteret teremtettek. Az akkori elgondolás sikerét jelzi, hogy az így telepített fenyőerdő védelmében idővel valóban megjelent a lombos újulat, a virágos kőris, a molyhos és csertölgy és néhány cserjefaj is. A feketefenyő állomány az idők során az eredeti – termőtalaj-kialakító – funkcióját betöltötte és jelentős része mára el is öregedett.
Az élőhely-rekonstrukció folytatásaként idén tavasszal a Pilisi Parkerdő Zrt. „Parkerdő természetesen 2010-2012” néven, egy több éven át tartó, komplex programot indított, melynek első, kezdeti szakasza az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A program legfőbb célja a lombos erdőállomány kialakításához szükséges feltételek mielőbbi megteremtése, valamint az őshonos fafajok arányának maximálisra növelése. Ehhez a meglévő lombos újulat kímélete, a tölgy csemeték telepítése, illetve a megerősödésükig végzett ápolási munkák végzése egyaránt szükséges. A kívánt erdőtársulás – molyhos-tölgyes, vagy cseres-tölgyes – további kísérő fajai (pl. juharok, kőrisek) a környezetből települnek be.
A Pilisi Parkerdő Zrt. által gondozott „Parkerdő természetesen 2010-2012” természetvédelmi program a fővárosi erdőket kiemelt figyelemmel kezeli. A II., III. és XII. kerületben – egy korábbi KMOP pályázat keretein belül – már 2008 és 2010 között is jelentős fejlesztési munkák folytak. A most zajló, Parkerdő természetesen 2010-2012 pályázat e beavatkozások folytatását, a megkezdett munka további területekre történő kiterjesztését teszi lehetővé. A beruházások során az említett budai erdőkben jelenleg összesen 5,1 hektáron zajlik erdőszerkezet-átalakítás, amelynek során az idegenhonos, vagy az adott termőhelyre nem illő őshonos fafajokból álló erdők megfelelő őshonossá alakítása valósul meg, természetesebbé és alkalmazkodó-képesebbé téve azokat.
A projekt célja a megjelent lombos fafajok csemetéi és az őshonos cserjefajok számára optimálisabb növekedési környezetet megteremtése. A folyamat azonban emberi beavatkozás nélkül nem megy végbe. A pályázati tevékenység eredményeként hosszú évek során olyan társulások alakulnak majd ki, amelyek a rekonstruált élőhelyek részeként számos védett növény- illetve állatfajnak adnak majd kedvező életteret.
Az erdők természetességét jelentősen rontja, hogy az utóbbi időkben egyes területeken a spontán terjedésre képes idegenhonos ún. „özönfajok” (pl. bálványfa, ostorfa, zöld juhar, akác) ugyancsak megjelentek, s helyenként a természetes társulásokat, egyedeket visszaszorítva uralkodóvá is váltak. E kedvezőtlen folyamat megfékezése fontos feladat, ezért a pályázat során az említett invazív fafajok visszaszorítása jelentős hangsúlyt kap.
Kapcsolódó anyagok:
