A vidékfejlesztési miniszter védetté nyilvánította a Tétényi-fennsíkot és a Zabanyik-hegyet, s rendelkezett a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről, az oltalom alá helyezéssel egyidejűleg megjelent a területek természetvédelmi kezelési terve is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a döntés fordulópontot jelent, hiszen érdemi előrelépés sem a védetté nyilvánításokban, sem a kezelési tervek kihirdetésében nem történt az elmúlt két-három évben.
A Törökbálint és Budapest XXII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, 148 hektár kiterjedésű Tétényi-fennsík természetvédelmi terület védetté nyilvánításának célja a terület természetközeli állapotú pusztafüves lejtősztyepp vegetációjának és állatvilágának hosszú távú megőrzése, a beépítés megakadályozása, valamint a gépjárműforgalom megakadályozása. A Tétényi-fennsík természetvédelmi kezeléséért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a felelős. ( Képünkön: a Zöld Jövő Környezetvédő Egyesület szervezésében rakják rendbe a területet a természertvédő aktivisták)
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Szőlősardó határában 63 hektáron elhelyezkedő Zabanyik-hegy védetté nyilvánítása nagyban elősegíti a területen található lejtősztyepprétek, félszáraz gyepek, felhagyott gyümölcsösök, karsztbokorerdők természeti értékeinek, kiemelten az osztrák sárkányfű populációinak megőrzését.
A Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítésének célja az ott található rendkívül értékes növénygyűjtemény megőrzése, valamint az élővilág természet közeli életfeltételeinek biztosítása. A terület természetvédelmi kezeléséért a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felelős.
A közlemény szerint a vidékfejlesztési miniszter négy, korábban védetté nyilvánított terület – a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület, Csólyospálosi földtani feltárás természetvédelmi terület, Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület, Úrkúti-őskarszt természetvédelmi terület – természetvédelmi kezelési tervét is kihirdette. Az előírások jelentősen hozzájárulnak a védett természeti területek és értékek hatékony megőrzéséhez, fenntartásához, az érintettek – például földhasználók, tulajdonosok – számára pedig áttekinthetőbbé válik a területek természetvédelmi kezelése.
Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület kép: Sarkadi Péter
A Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy a jövő évben további területeket vonjon természetvédelmi oltalom alá. A tájékoztatás alapján a miniszteri rendeletek 2011. december 29-én lépnek hatályba.
