A rovat kizárólagos támogatója
Miként látja a jövő nemzedékek képviseletének esélyeit a témával foglalkozó egyik legtekintélyesebb nemzetközi intézmény, a Világ Jövője Tanács? Miért vélik úgy, hogy ezeknek az ombudsmanoknak fontos szerepe van a fenntartható fejlődésben? Hogyan segíti a magyar ombudsman példája a Tanács munkáját? Catherine Pearce kampányigazgató válaszol.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményének megszüntetése ellen határozottan tiltakozott számos környezetvédő civil szervezet. Bár fellépésük hatására az új Alaptörvény az eredetileg tervezettnél kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz, a helyettes biztossá lefokozott zöld ombudsman hatásköreit és intézményi hátterét jelentősen megnyirbálták. Miként látja a helyzetet a témával foglalkozó egyik legtekintélyesebb nemzetközi intézmény, a Világ Jövője Tanács? Ezt kérdeztük Catherine Pearce kampányigazgatótól.
– Kérem, mutassa be néhány szóval a szervezetüket, és a jövő nemzedékek ombudsmanja érdekében végzett munkájukat!
– A Világ Jövője Tanács (World Future Council) a politika középpontjába emeli a jövő nemzedékek érdekeit. Ötven olyan tagja van a világ különböző országaiból, akik már sikerrel mozdítottak elő komoly változásokat. A Tanács a közös jövőnk problémáit vizsgálja és hatékony politikai megoldásokat javasol a döntéshozóknak. Mélyreható kutatásokkal támasztjuk alá tevékenységünket, amellyel nemzetközi szerződések elkészítését, regionális politikai keretek kialakítását és a nemzeti törvényhozást segítjük. Ilyen módon munkánk kézzel fogható eredményeket hoz. A Világ Jövője Tanács jótékonysági alapítványként van bejegyezve Hamburgban, és a székhelye is ott található.
A Tanács a Igazságos Világ jövőkép megvalósítását szorgalmazza – ez olyan józan politikai megoldások együttese, amelyből a társadalom egésze profitál és jó minőségű életet biztosít a jövő nemzedékeknek. Úgy gondoljuk, hogy a fenntartható fejlődésről idén júniusban megrendezendő Rio+20 ENSZ Konferencia jelentős mérföldkő lesz ezen a téren. Aktívan dolgozunk azon, hogy hozzák létre a jövő nemzedékek ombudsmanjának, biztosának intzézményét globális, országos és helyi szinten is, és hogy a téma kiemelt helyet kapjon a Rio+20 Fenntartható Fejlődési Intézményi Keretében (Institutional Framework for Sustainable Development, IFSD).
– Miért véli úgy, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanjának fontos szerepe van a fenntartható fejlődésben?
– A már meglévő intézményi és kormányzati struktúrák nem tudják megfelelően kezelni a fenntartható fejlődés problémáját. A politika legfontosabb elemeinek a kialakítása, a gazdaságról való gondolkodás és a napi motivációk távol állnak a fenntarthatóság követelményeitől. A széles körű egyetértéssel elfogadott fenntartható fejlődési stratégiák nyomon követése és végrehajtása gyenge minden kormányzati szinten, s számos ágazat és állami szerv működik a fenntarthatóság elveinek figyelmen kívül hagyásával. Mivel a választási ciklusok és a beszámolás üzleti modelljei határozzák meg a döntéshozatalt, a rövid távú egyedi előnyök előtérbe kerülnek a társadalom hosszútávú érdekeivel szemben. A polgárok és a civil társadalom pedig távol van a politikai döntéshozataltól. A szükségleteik teljes körű képviselete nélkül a polgárok hangja nem jut el a döntéshozókig, és olyan jogi eszközök nélkül maradnak, amelyek révén feltehetnék a kérdéseiket vagy feltárhatnák az aggodalmaikat. Híján vagyunk a megfelelő mechanizmusoknak, amelyekkel segíthetnénk a fenntarthatóságnak megfelelő politikai döntések meghozatalát, valamint ellenőrizhetnénk és számon kérhetnénk a hatékony megvalósításukat.
A jövő nemzedékek ombudsmanjának az a feladata, hogy előmozdítsa a jelenlegi és a jövőbeni generációk számára a megfelelő gazdasági, környezeti és szociális feltételek megteremtését oly módon, hogy magára vállalja intézményi képviseletüket a politika alakításának minden területén. Ez az intézmény biztosíthatja a szükséges ellenőrzést és egyensúlyt, segít leküzdeni a demokratikus intézményeink csak rövid távon gondolkodni képes beidegződését, és áthelyezi a fenntartható fejlődés napirendjét a kormányzás és a politikacsinálás középpontjába.
Az ombudsman (aki lehet parlamenti biztos vagy számvevő attól függően, melyik illik bele jobban az egyes országok kormányzati struktúrájába) segíti a kormányzat különböző pillérei közötti összehangolódást, a kizárólag csak szűk szakkérdésekben való gondolkodás leküzdését, és felelősségre vonja a kormányhivatalokat és a magánszereplőket, ha nem teljesítik a fenntartható fejlődéshez szükséges célok elérését.
A polgárok védelmezésével megbízva, a közösség problémáival foglalkozva és őrizve a jogot az egészséges környezetre, az ombudsmanok növelik a politika alakítása és hatékony megvalósítása iránti bizalmat.
– Milyenek a tapasztalatai a különböző országokban dolgozó ombudsmanok elveivel és tevékenységi gyakorlatával kapcsolatosan?
– A tapasztalatunk azt mutatja, hogy ez valójában nem új ötlet. Már az indiánok is alkalmazták azt az elvet, hogy minden döntést abból a szempontból is fontolóra kell venni, hogy az miként hat majd az utánuk következő hetedik nemzedékre.
A világ számos országában alapítottak olyan intézményeket, amelyek a jogalkotást a nemzedékek közötti igazságosság szemszögéből befolyásolják. Ezek közé tartoznak az olyan parlamenti bizottságok, biztosok és ombudsmanok, akik a hosszútávú hatások szempontjából körültekintően vizsgálják a politikai elképzeléseket. A jövő generációk jogait mintegy 20 ország alkotmánya ismeri el, és a legtöbb alkotmány állami kötelezettségként írja elő a környezet védelmét. Európában nyolc ország (Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Lengyelország és Svédország) határozottan utal a jövő nemzedékek jogaira, és öt ország (Finnország, Olaszország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia) alkotmánya hivatkozik közvetett módon a jövőbeni generációkra az örökség fogalmával.
Egyes országok, főleg Magyarország és Izrael mutatott példát arra, hogy miként lehet szembeszállni az említett az intézményi hiányossággal. Mindkét állam kinevezte a maga ombudsmanját a jövő generációk számára, aki független intézményként hosszú távon képez féket és egyensúlyt. Magyarországon az egészséghez való emberi jog alapján, Izraelben pedig a fenntartható fejlődésről szóló törvény alapján a biztosok korlátozások nélkül fértek hozzá a döntéshozatallal kapcsolatos információkhoz (Izraelben ez most megszűnt); ők reagáltak a polgárok aggodalmaira, és ők tárták a nyilvánosság elé a mindenkori döntések hosszútávú hatásait. A magyar ombudsmannak egyébként arra is joga volt, hogy az adott fejlesztési projektekkel és eljárásokkal kapcsolatos panaszaival bírósághoz forduljon.
A jövő nemzedékek eme őrizői hosszú távon védelmezhetik az alkotmányos jogokat és a kapcsolódó politikai célkitűzéseket. Új-Zélandnak van egy olyan parlamenti környezeti biztosa, akit a távoli idők őrzőjének neveznek. Egy fenntartható jövő biztosát neveztek ki Wales-ben, nagyrészt arra a brit kormányzati döntésre válaszul, hogy beszűntették a hatékony Fenntartható Fejlődési Bizottság működését.
Latin-Amerika több országában van független ombudsmani hivatal (Defensoría del Pueblo) Brazíliában pedig hasonló szerepet tölt be a Ministério Público, a környezeti jogok, valamint a gyermekek, a fiatalok és a civil társadalom védelmezésével.
– A magyar ombudsman példája segíti-e az Ön munkáját? Ha igen, hogyan?
– Gyakran idézzük a magyarországi jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a példáját, mivel az állt a legközelebb ahhoz, amit a leghatékonyabb modellnek tekintünk.
Ahhoz, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanja a fékek és ellensúlyok erős mechanizmusa legyen, az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie.
1.Önállónak kell lennie a hatalommegosztás logikája szerint. A biztosnak nem lehet más kormányzati funkciója, mint ahogyan az előfordul például parlamenti képviselők esetén. Az az ideális, ha az ombudsman hivatala jogilag is önálló. Eddig a magyar biztos élvezte a legnagyobb függetlenséget még akkor is, ha a költségvetése a parlamenti döntésektől függött.
2.Az ombudsman hivatala hatékony kell legyen. A magyar volt az egyetlen olyan biztos, aki jogi eszközökkel is rendelkezett.
3.Az ombudsman hivatala átlátható kell legyen a bizalom növelése céljából; egyértelmű és határozott mandátummal rendelkezzen és rendszeresen számoljon be az eredményeiről. Bár az ombudsmanok mindenütt rendszeresen számot adnak tevékenységükről, a magyar biztosnak volt a legszélesebb lehetősége ezek terjesztésére.
4.Az ombudsman hivatala rendelkezzen legitimációval, azaz jelentős közösségi támogatást élvezzen. A magyar biztos hivatalát a Védegylet nevű civil szervezet kezdeményezésére, a civil társadalom széles körű támogatottságával hozták létre.
5.Az ombudsman hivatala hozzá kell, hogy tudjon férni az információkhoz: széles körű felhatalmazása van, hogy megvizsgálhassa egy ügy minden dokumentumát. Ebből a szempontból a magyar biztos mandátuma volt a legkiterjedtebb.
6.Végül pedig az ombudsman hivatala hozzáférhető kell legyen az átfogó vizsgálatok céljára: azaz lehetővé kell tenni, hogy az intézmények és egyének is korlátozás nélkül fordulhassanak hozzá. Magyarországon törvény biztosítja a polgárok számára, hogy kérelmeikkel közvetlenül elérjék az ombudsmant.
Ezért sokak számára óriási csalódás, hogy a magyar Alkotmány megváltoztatásával nagymértékben szűkítették a biztos hatáskörét.
Kapcsolódó anyagok:
