Fülöp Sándor tavaly év végéig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosaként, január 1-től az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hasonló funkciójú ombudsman-helyetteseként folytatja munkáját. Tavaly ősszel, az új alkotmány születésekor nyilatkozataiban többször éreztette, hogy jelentősen csorbulni fog a természet- és környezetvédelem ügye ezzel az intézményi átrendeződéssel. Akkor negyven-, most négyfős irodát vezet. A helyzet sokat elárul.
Hogyan látja visszatekintve mostani hivatalából az előző időszak munkáját?
Az elmúlt négy évben, hivatalunk kezdete óta – bár többször ért minket olyan kritika, hogy nem látszik eléggé a munkánk – nagyon sok ügyben léptünk fel, és oldottuk meg őket a mi szempontunkból hatékonyan. Ilyenekre gondolok, mint a tubesi és a szerencsi beruházás, vagy az ország génvagyonának regisztrációja és megőrzése, és hogy kisebbet ne említsek: a kulturális örökségvédelmi törvény létrejöttében is jelentős szerepünk volt. De nagyon sok Pest környéki kistelepülésen is a mi részvételünkkel sikerült a rendezési terv módosítása során nagy zöldfelületeket megmenteni a beépítéstől. Bármennyire is egy újabb adminisztratív irodának tűntünk, sosem az ügyet, hanem a problémát néztük.
Mégis, az utca embere számára kevéssé ismert mindez. A Való Világ nézőit is fontos megszólítani tudni környezetvédelmi ügyekben.
Sokat vitatkozunk ezen mi magunk is, hogy hogyan jelenjünk meg a médiában, de nem voltunk és nem vagyunk PR-iroda, nem ez a dolgunk. Nem folytattunk sajtókampányt, mert visszásnak éreztük volna. Így is évente több mint ezer nyomtatott és mintegy 1500 on-line cikk jelent meg a munkánkról. Az igaz, hogy nem a bulvársajtóban. Az újságírók sokszor maguk jöttek, mert érdekelte őket egy-egy környezetvédelmi probléma. Nyitottak voltunk, megkapták tőlünk a kellő információkat, és így sok jó cikk született.
Évente közel 150 konferencián is úgy vettünk részt, hogy elejétől a végéig aktívan jelen voltunk, nem úgy, ahogy sok „nagy ember” csinálja, hogy megtartja az előadását, és elfoglaltságra hivatkozva máris távozik. Hivatalunk jellegéből adódóan épp az ellen a túlzott fogyasztói rendszer ellen igyekeztünk hatni, amely ellen kialakult társadalmi igény létre hozta az intézményünket. Ha ugyanolyan manipulatív média- és fogyasztói kampányt folytatunk, mint ami ellen küzdünk, nincs hitelességünk.
Viszont mégiscsak jól végezhettük a dolgunkat, mert éppen elég politikai ellenfelet és nagytőkés csoportot haragítottunk magunkra, akik alig várják, hogy megszűnjünk. Működésünk egy idő után sok nagyon befolyásos ember számára vált igen kényelmetlenné. Nekik jobb nélkülünk, mint velünk volt. Nyilván nem véletlen, hogy csorbult a hatáskörünk.
Mi maradt meg, milyen ügyekben tudnak lépni, vizsgálódni most?
Annak nagyon örülünk, hogy a jövő nemzedékekkel kapcsolatban az alaptörvénybe sok erős rendelkezés bekerült, és helyettesként is önálló legitimációt, tehát közvetlen, parlamenti kétharmados választást kapott a két helyettes. Viszont a tavaly nyáron megszületett ombudsmantörvény nincs összhangban az alaptörvénnyel. Egyszerűen nem kaptam meg azokat az eszközöket, melyekkel az alaptörvényben rögzített önálló feladatokat végre tudnám hajtani. A januárban létrejött szervezeti működési szabályzatban pedig újabb ellentmondások vannak, még a helyettesi jogokból is visszavettek. Ilyen például az, hogy nem hívnak meg vezetői értekezletekre, az alapjogi biztos távolléte esetén nem mi helyettesítjük őt, hanem a főtitkára. Szabó Máté ombudsmannak amúgy van affinitása a környezetvédelmi ügyekhez, nem mondhatom, hogy érzéketlen ezek iránt. Ritkán ugyan, de egyes esetekben kikérik a véleményem vagy állásfoglalásom környezetet érintő ügyekben. Komoly alkotmánysértés van azonban a jövő nemzedékek érdekeinek képviselhetősége terén, itt jórészt csak figyelemfelhívó vagy tájékoztató munkát tudunk végezni.
E változás következtében mekkora bizalma maradt az embereknek Önök felé? Érezhető az állampolgári viszonyulásban változás?
Kevés panasz érkezik hozzánk most, ez azonnal feltűnt. Ezért azt érezzük, hogy elébe kell mennünk az ügyeknek. Akár a sajtóban épp elég környezetvédelmi problémával találkozhatunk, ez nekünk elég, nem várunk tétlenül megkereső levelekre. Ezeken túl a korábbi munkáinkból áthúzódó ügyeket visszük tovább, nem álltunk le ezekkel sem. De négyfős apparátussal persze jóval kevesebb a mozgásterünk.
Fülöp Sándor
Hiányérzete van?
A mostani rendszerben a két ombudsman-helyettesnek tanácsadói funkciója van. A napi ügyektől távolabb kerültem, amit sajnálok. Ügyvéd vagyok alapvetően, tehát konkrét helyzetekkel szeretek leginkább foglalkozni. Ebből most kevés jut. Hamarosan elkészülök a 2011-es év beszámolójával, utána szeretnék a jelenleg futó, nagyobb horderejű konkrét ügyekben nagyobb erővel fellépni. Az iratokhoz azért továbbra is hozzájutok.
Mindemellett a nemzetközi környezetvédelmi jogi folyamatokban is benne vagyok. Közeleg a Rio+20 konferencia, ennek előkészítése zajlik. Sok megtisztelő meghívást kapok külföldről, mert a 2008-ban létrejött hivatalunk a maga nemében egyedülálló volt. Például a walesi kormány egy fenntartható fejlődés törvény (!) megalkotásán dolgozik , és ezen belül szeretne egy jövő nemzedéke parlamenti biztosi intézményt létrehozni. Mintaértékűnek tartják a mi hivatalunkat, a nálunk történt februári látogatásom tapasztalatcseréről szólt.
Csíráiban létezett a világ egyes pontjain hasonló pozíció, mint az enyém, például New Jersey-ben 1994-ig volt egy környezetvédelmi legfőbb ügyész, túl sikeres is volt, ezért aztán az első adandó alkalommal megszüntették ezt a funkciót. Ugyanez történt az Izraelben 2001 és 2006 között működött fenntartható fejlődés parlamenti bizottsággal.
A fenntartható fejlődést három rugónak kellene egyformán mozgatnia, a gazdaságinak, a társadalminak és a környezetinek. A környezeti érdek azonban mindig alulmarad.
Kapcsolódó anyagok:
