A Magyar Természetvédők Szövetsége ma mutatta be a Föld Barátai Európa palagáz-jelentésének magyar kiadását. Az Európai Unióban március 23-ig zajlik egy társadalmi palagáz-konzultáció, amely különösen aktuálissá teszi a tanulmányt.
A kiadvány számos tévhitet oszlat el a nem hagyományos fosszilis energiaforrásokkal, köztük elsősorban a palagázzal kapcsolatban. Például alátámasztja, hogy e gázok nem gazdaságos energiaforrások és környezeti-társadalmi hatásaik sem kezelhetők biztonságosan. Uniós jogi szabályozásuk sem elégséges, többek között ezért is várja civil szervezetek, kutatóintézetek, hatóságok és cégek véleményét az Európai Bizottság az uniós társadalmi konzultáció keretében.
Az eddigi tudományos és szakmapolitikai anyagokat összefoglaló Föld Barátai jelentés eredményeit tovább erősítik a néhány hete megjelent egyesült államokbeli szakértői jelentések is. Ezek alátámasztják, hogy az Egyesült Államok palagáz-forradalma tiszavirág életű lesz, mivel veszélyes pénzügyi spekulációknak köszönhetően futott fel, és rendkívüli tőke- és energiaigényessége miatt nem oldhatja meg a biztonságos, gazdaságos energiaellátás, energiafüggetlenség kérdését az USA-ban sem. Post Carbon Institute, David Hughes geomérnök által összeállított jelentés >>>
A palagáz téma az Egyesült Államokban olyannyira időszerű, hogy már filmet is forgattak róla. Az Ígéret földje című film már hazánkban is látható. A történet egy palagáz-lázzal szembesülő kis amerikai közösségről szól. A film üzenete a témával most ismerkedő magyar lakosságnak különösen aktuális: a palagáz-fejlesztés a gyors meggazdagodás, a szegénységből való kilábalás ígéretével kecsegtet, majd bebizonyosodik, hogy a fejlesztésért nem érdemes feladni a közösségi és környezeti értékeket.
Magyarországon egyedül a Makói-árokban zajlik némi nem hagyományos palagáz kitermelés, más nemzetközi olaj-és gázcégek a Derecskei-medencében, a Békés-medencében, a Kiskunhalasi régióban ill. a Zalai- és a Dráva-medencében kutatnak gazdaságosan kinyerhető gáz után.
„A magyar lakosság a 2012. év végi Eurobarométer felmérés(100. oldaltól) szerint elég jól látja a hazai helyzetet: a megkérdezettek több, mint fele aggasztónak találja a palagáz-projekteket és a következő 30 évre vonatkozóan a válaszadók 74%-a a megújuló energiaforrásokat tette meg prioritásnak.” – nyilatkozott a magyarországi helyzetről Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelmi programvezetője. A Szövetség álláspontja szerint a környezetre, közegészségre és az éghajlatra kifejtett elkerülhetetlen negatív hatásuk miatt teljes mértékben fel kell hagyni a nem hagyományos gáztevékenységekkel Európában, és be kell szüntetni az ez irányú kutatási ill. fejlesztési projektek uniós szintű pénzügyi vagy politikai támogatását.
Palagáz-kisokos a letölthető magyar nyelvű jelentéssel
A Föld Barátai palagáz-jelentésben is megtalálható néhány érv a nem hagyományos tüzelőanyagok problémáiról
A palagáz valójában alkalmatlan az energiafüggőség-csökkentő átmeneti energiaforrás szerepére
Az egyik legfőbb tévhit, hogy a palagáz és társai átmeneti tüzelőanyagok lehetnek a fosszilis-alapú gazdaságból egy fenntartható, nulla kibocsátású európai gazdaság felé. Valójában a palagáz-retorikában a gombhoz varrják a kabátot: a hagyományos olaj/gázkitermelő óriáscégek új piacot keresnek Európában, így a palagázt mint kész választ próbálják eladni arra a kérdésre, hogy Európa hogyan csökkenthetné energiaimport-függőségét. Azonban az nem növeli az energiabiztonságot, ha az energiakitermelést eddig is uraló tucatnyi óriáscég érdekeltségeit erősítjük továbbra is. A palagáz alkalmatlan az átmeneti energiaforrás szerepére, mert fosszilis bezáródást okoz további 25-40 évre, ami ellentétes az európai dekarbonizációs útitervvel, klíma-energiaügyi vállalásokkal. Újabb tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a valóságban a palagáz nem a kőszenet, hanem a megújuló energiaforrásokat helyettesítené, így elfojtva a növekvő megújuló energia szektort, miközben fenyegető energiaellátási hiánnyal kell majd szembesülnünk (jelentés 2.2 fejezet)
A palagáz nem lehet gazdaságos, hozzáférhető energiaforrás Európában
Nem véletlen, hogy a palagáz-üzlet nem a kis, hazai szintű cégek üzlete: a palagáz-befektetések a speciális technológia miatt még a hagyományos fosszilisenergia-befektetésekhez képest is rendkívül tőke- és energiaigényesek. A nettó kinyerhető energia (EROEI) jóval alacsonyabb a hagyományos fosszilisokénál is, a gáz szállításához szükséges cseppfolyósítás miatt sem válhat gazdaságossá, átmeneti üzemanyaggá. A kutak hozama általában 1-1,5 év alatt feleződik, majd gyorsan kimerül, a cég és specializált, ideiglenes munkásai kénytelenek újabb és újabb kutakat fúrva előre menekülni, kipukkad a gazdasági lufi.
Ráadásul Európában az eltérő geológia és a népsűrűség tovább nehezíti és többszörösére drágítja a kitermelést az amerikai viszonyokhoz képest is.
Környezeti-társadalmi hatásai nem kezelhetők biztonságosan
Az EU Éghajlatpolitikai Főigazgatóság tanulmánya igazolta, hogy a palagáz-tevékenységek szén-dioxid-intenzívebbek, mint a hagyományos gáz- és olaj-üzemanyagoké. Egyre több tanulmány, bizonyíték van a jelentős diffúz metán-kibocsátásra, szivárgásra. Ez azt jelenti, hogy a kőszénnel összehasonlítva, a palagáz lábnyoma legalább 20 százalékkal nagyobb, és húszéves távlatban akár több mint 2-szer akkora lehet.
Minden egyes rétegrepesztési művelet kb. 15 millió liter vizet igényel, amelynek 0,5 -1,5%-a vegyianyag, azaz tonnányi erősen mérgező anyagot alkalmazhat. Magas a kockázata annak, hogy ezek a vegyianyagok a műveletek során beszivárognak a talaj- vagy ivóvízbe a repesztett területekről származó szivárgás, a berendezések gyors amortizációja stb. miatt. Az Egyesült Államokban a repesztés során keletkező légszennyezést már egyértelműen kimutatták, többek között "emelt szintű" benzolt, és egyéb potenciálisan mérgező ásványolaj alapú szénhidrogéneket, mint az etil-benzol, a toulol és a xilol, amelyek szemirritációt, fejfájást, torokfájást, légzési nehézségeket és a rák megnövekedett kockázatát okozhatják.
A nem hagyományos energiaforrások nincsenek jól leszabályozva az EU-ban
Többek között az Európai Parlament szakértői tanulmánya összefoglalja, hogy a különféle területekre vonatkozó releváns jogszabályok sokasága miatt a hidraulikus rétegrepesztés speciális kockázatai a jelenlegi EU jogszabályokban nincsenek kellőképpen lefedve.
