A magyar árvízi védekezés történetének legviccesebb pillanatai lesznek, mikor árvíz idején elkezdik erősíteni és magasítani ezt a gátat, amelyiknek – amíg nem szakad át a mobil gát – a Duna felé eső oldalán is csak virtuálisan lesz víz. Kinek buli az 5 milliárd?
A 4,8 milliárd forintos tervezett költségű mobil gát jelentősebb árvíz idején úgy védi meg az üdülőövezeti lakókat, hogy őket a gát mögül kitelepítik. Ha bízva a mobil gát állékonyságában a Nánási útnál nem készülnek fel a védekezésre, akkor egy gátszakadás esetén mindent elönt az ár egészen a Szentendrei útig, Csillaghegy-Pünkösdfürdő vagy a Pók utcai lakótelep egyes területeit néhány órán belül 3-5 méteres víz borítja majd.
A partra épített mobil gát tervezése rendületlenül halad, az atlatszo.hu információi szerint nagyszámú módosítást hajtottak már végre a nemrég beadott engedélyezési terven, noha a mai napig nincs megnyugtatóan tisztázva a csapadék- és talajvizek várható viselkedésétől kezdve az új part végleges arculatáig számos alapvető szakmai kérdés. A tervező által készített látványtervek például szakértők szerint köszönőviszonyban sincsenek a valósággal: elképzelhetetlen, hogy a tervező képein látható nagy fák megmaradjanak, hiszen árvíz idején ez az alumíniumból készült gátra nézve – a kidőlés veszélye miatt – kezelhetetlenül magas kockázatot jelentene.
Akármennyibe is fog kerülni, nincs az a mobil gát, ami olcsóbb lehetne a Nánási-Királyok úti változatnál. Az a projekt ugyanis, lévén az unió az árvízvédelmi fővédvonalak építését támogatja, 100 százalékos uniós finanszírozással is megvalósítható lenne. 2007 és 2013 között a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 180 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre többek között árvízvédelmi töltések és fővédvonalak fejlesztésére. A Tarlós István vezette főváros nem élt a lehetőséggel, inkább 5 milliárd forintért építtet egy védművet, ami bár az árvíztől csak korlátozottan védi az üdülőtulajdonosokat, visszafordíthatatlanul elpusztítja a főváros egyetlen nagy látogatottságú természetes Duna-partját. A „műegyetemi” szakvélemény (Nagy László és Farkas József műve) zöld utat adott a projektnek, az Akadémia ad hoc bizottsága viszont még nem döntött.
Az atlatszo.hu megszerezte a „havária tervet” és az „elöntési számítást”. Több mint érdekes oknyomozás.
Kapcsolódó anyagok: