Magyarország és Horvátország legnagyobb közös természetvédelmi területét ünnepelték a Dráva és a Mura torkolatánál elkötelezett természetvédő civil szervezetek. A Dráva Nap megrendezését idén a horvát EU csatlakozás tette színesebbé, amelynek alkalmából a természetvédők memorandumot adtak át a természetvédelemért felelős horvát miniszter helyettesnek.
Horvátországot immár nemcsak a nemzeti szabályozás, hanem az EU irányadó szakpolitikái is kötelezik arra, hogy javítsa felszíni vizeinek, elsősorban folyóinak állapotát vagy megőrizze azok jelenlegi minőségét. Európa más országaihoz hasonlóan Horvátországban is nagy kihívás a folyóvizek természeti állapotának megőrzése, ugyanis sok folyón ma is kavicskitermelés zajlik, egyaránt léteznek tervek vízerőművek építésére hegyvidéki valamint síkvidéki folyókon, és egyelőre kevés a vízparti élőhelyek helyreállítását célzó munka. Ezen azért kell változtatni, mert éppen a szabályozatlan és emberi beavatkozástól mentes folyószakaszok őrzik legjobban a vizes élőhelyek állapotát.
A horvát-magyar határt képező Dráva az egyik utolsó szabályozatlan szakaszokkal rendelkező európai folyó. Az Európa Amazonasaként is emlegetett élőhely, különleges ártéri erdőknek, változatos élővilágú holtágaknak, kavicszátonyoknak és ritka állatfajoknak ad otthont. Éppen ezért kiemelt jelentőségű, hogy a Mura, a Dráva és a Duna folyók mentén a tervek szerint 2015-re létrejöhet a világ első, öt országon átnyúló bioszféra rezervátuma. Első lépésként az UNESCO 2012 júliusában már elfogadta a magyar és a horvát jelölést a leendő, több mint 800.000 hektáros védett zóna horvát-magyar szakaszairól.
Kopácsi rét
Képre kattintva galéria nyílik
A WWF horvát irodája az ország folyóit fenyegető veszélyekre és a bioszféra rezervátum jelentőségére egy hónapos kampánnyal hívta fel a figyelmet, melynek során Horvátország hét, természetvédelmi szempontból fontos folyóján rendezett figyelemfelkeltő eseményeket. A rendezvénysorozat lezárását horvát és magyar civil szervezetek közösen ünnepelték Légrádon, a Dráva partján, a július 14-i Dráva Napon. A horvát természetvédelmi civil szervezetek memorandumot adtak át Hrvoje Dokoza természetvédelemért felelős miniszter helyettesnek, melyben a horvát folyók állapotának hatékonyabb, tudatosabb és erősebb védelmére hívták fel a figyelmét.
Dokoza beszédében elmondta, céljuk, hogy a természeti környezet megőrzése és a helyi lakosság boldogulása minél inkább összhangba kerüljön. A Dráva menti bioszféra rezervátum kiemelkedő lehetőségeket rejt az ökoturizmus fejlesztésére. A természetvédelem ennek köszönhetően jelentősen hozzá tud járulni a térség gazdasági felemelkedéséhez.
A Dráva ünnepnapján a határon átnyúló természetvédelmi célok nemzetközi jelentősége miatt Magyarország is magas szinten képviseltette magát. Dr. Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta, különös jelentősége van, hogy a korábbi vízerőmű-építési tervek lekerültek a napirendről, és már mindkét ország az ökológiai egyensúly megőrzésében, a természeti értékek állapotának javításában látja a jövőt.
Dráva Nap középen Illés Zoltán
A Dráva Nap a térség lakosságát is megmozgatta. A kistérség kézművesei helyi termékbemutatót tartottak, és fellépett a horvát Kud Koprivnica valamint a csurgói Dráva Gyöngye néptáncegyüttes. Az esemény a kivételes természeti értékeket bemutató hajókirándulással és a Drávába történő közös „Nagy Ugrással” zárult.
„A rendezvény kiváló példa volt arra, hogy a természetvédelem nem ismer határokat. A szomszédos országok helyi közösségeinek és a természetvédelmi civil szervezetek összefogása elengedhetetlen természeti értékeink megóvásához. Az öt országon átnyúló bioszféra rezervátum megfelelő jövőbeli működéséhez komoly szakmai és politikai együttműködésre és a természeti értékeket megbecsülő lakosságra van szükség. Így tudjuk csak ismét biztonságba helyezni kiemelkedő természeti kincseinket.” – fogalmazott Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója.
A Dráva Szövetség elnöke, Toldi Miklós hozzátette: „Horvátországgal közös folyónk a Dráva, védelme közös feladat. Hosszú út áll még előttünk, hogy összehangoljuk a különböző érdekeket, de minden, a maihoz hasonló rendezvény segíti közelebb hozni a Dráva és a Mura mentén élőket.”
Dráva Nap helyi termékbemutató nap
A Dráva Napot a térség civil szervezetei Martin Schneider-Jacoby születésnapján tartják. A szakember több mint húsz évet dolgozott a térségben, és az első volt, aki megálmodta a határokon átívelő természetvédelmi területet. Korai halála mélyen megrendítette a civil szervezeteket, akik ezzel az emléknappal tisztelegnek munkássága előtt.
A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum az „Európa legnagyobb határon átnyúló védett természetvédelmi területe” cím jogos viselője lehet a közeljövőben, ha Horvátország és Magyarország mellett Ausztria, Szlovénia és Szerbia is benyújtja nevezését az UNESCO-hoz. A bioszféra rezervátum jelenlegi, horvát és magyar területe meghaladja a 600.000 hektárt. Ha a természetvédelmi zóna mind az öt ország területén ki lesz jelölve, mérete 800.000 hektárnál is nagyobb lesz.
A vízerőművek nélküli folyószakaszok, a kiterjedt ártéri erdők, a kavicszátonyok és szabályozatlan szakadópartok egyedi vonásai a három érintett folyónak. A bioszféra rezervátum ezeknek a természeti értékeknek a megőrzését segíti, de a turizmusban, az ökoturizmusban, a természetközeli gazdálkodásban és a helyi termékek forgalmazásában érdekelt helyi lakosság számára is komoly lehetőségeket tartogat.
