A rovat kizárólagos támogatója
A Normafa és térsége „magújhodása” borzolja mostanában a civilek és a szakemberek véleményét is. A hivatásos természetvédők, erdészek szinte egyöntetűen aggódnak a terület jövőjéért ugyanakkor mint állami alkalmazottak nem merik kellő erővel megvédeni az értékeket. Mert igenis a Normafa környékének számos értéke van. Helytörténész a tervezett ámokfutásról.
Ki gondolná például – hívják fel a figyelmet a természetvédők – hogy a Kárpát-medencében kizárólag itt él a csíkos boglárka nevű lepke faj, amely hernyó állapotában a szintén itt található baltacím nevű növényt fogyasztja. De a harkálypopuláció is jelentős, mert a Budai-hegységben itt vannak a legidősebb fák és ez meghatározó e madarak számára is. Hogyne lennének itt a legöregebb erdők: az akkori főváros tanácsa 1893-ban a budakeszi parasztoktól megvásárolta az egész erdőt, hogy ne vágják ki hiszen ez temérdek budapesti kellemes kirándulóhelye. Így később se nagyon termeltek ki errefelé fákat, a jóléti funkció már 120 éves. Az új akció szerint a hagyományokat felélesztve télisport központ lesz a térség és más sport-beruházások is készülnének a nyári idény fenntartására.
A hóágyúzáshoz medencék, a kényelemhez meg újabb ülőszékes felvonó készül. Utóbbihoz a legszebb beépítetlenül maradt völgyünkben, a Harang-völgyben betonoszlopok létesítésével. Aztán az Anna réti szánkózó-pályán keresztbe állna egy templom amelyhez még zarándokszállás is épülne. Úgy 4-5 milliárd forintot szán erre a regnáló kormányzat és ha, nem megy másként, új törvényeket írnak a Normafára. Így a természetvédelmi törvények, amelyek meg tudnák védeni a környéket a megalomániás bolygatástól, érvényüket vesztik. A tervben egyedül a fogaskerekű meghosszabbítása látszik támogatható ötletnek. Az említett összegnél jóval kevesebből meg lehetne oldani a Normafa rendbetételét, a maradék pénz egy részéből meg szét kellene húzni a kirándulósereget a Budai-hegység tágabb területén mert a Normafa már így is aránytalanul túlterhelt.
A szakemberek és a civilek körében szinte általános vélemény, hogy a terület karbantartása, ápoltabb kép kialakítása és egy sífelvonó építése maximálisan elég lenne. Néhány megkérdezett a Normafa síház eredeti funkciójának visszaállítására tett javaslatot. Ugyanakkor a fogaskerekű meghosszabbításával nagyon sokan értettek egyet, ha azzal a gépjármű és a buszközlekedést tompítani lehetne.
A Normafalejtők tengerszínt feletti magassága nem elegendő egy síparadicsom kialakítására, hívta fel figyelmünket egy, a témában járatos szakértő. A hóágyúzás és minden mesterséges beavatkozás egy idő múlva visszafordíthatatlan károkat okozhat a természetben. 350-450 méteres magasságban ebben a szélességi övezetben a vízhez műtrágyát kell keverni, hogy a hóvá alakuló felület megálljon. Szintén aggodalomra ad okot, hogy a zugligeti hajdani Fácán épületénél hatalmas autóparkolót alakítanának ki.
Ha visszanézünk a múltba, akkor láthatjuk, hogy a hetvenes években több betonozás is történt, a Disznófőnél a Honvéd klubház, míg a Hármaskút-tetőn a Népstadion edzőtábora épült be az erdőbe. Nagy valószínűség szerint a későbbiekben ugyanígy „szeretnék” a környéken sétálók a most beépíteni szándékozott létesítményeket.
A Normafa mindig is látogatott helynek számított azonban zsúfoltsága egyes napokon mára szinte elviselhetetlenné vált. Valószínűleg az öreg erdők és a szép kilátás mellett a tömegközlekedéssel való jó megközelíthetősége is jelentősen közrejátszik ebben. Míg ide munkaszüneti napokon 5-6 percenként közlekedik autóbusz addig a Hármashatár-hegyre 14 éve nem jár a BKV de előtte is óránként csak egyszer ment oda fel busz. A látogatottságot növeli a szépen felújított és ingyenes belépésű János-hegyi kilátótorony. Viszont odáig szintén nem megy el a busz, tehát a Normafától az Anna-rét érintésével tömegek gyalogolnak oda és vissza. Szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a budapesti kirándulókat több terület felé szét kellene terelni de ezt csak infrastrukturális berendezések létesítésével lehetne és csak évek alatt elérni.
Az átlag pesti csupán néhány helyen érzi magát biztonságban, az eltévedéstől nem tartva. Ezeket a helyeket kellene bővíteni különféle beruházásokkal. Például idén nyáron a negyven fokos melegben még vasárnap is üresek voltak a külsőbb fekvésű budai erdők. Nem csoda, ha akár 10-15 kilométert is gyalogolhat víz után a megszomjazott vándor, noha a világváros tőszomszédságában lévő erdőkről beszélünk. Célszerű lenne az egyébként igen szép tájképi részletekben bővelkedő külső budai erdőkben is a kirándulóknak ellátást biztosítani. Turistaházak, kertvendéglők, esővédő házak, kiépített pihenőhelyek és kutak segítségével bizonyára sokan rándulnának ezekbe az erdőkbe is a már sokszor látott Normafa helyett vagy mellett. Még kellenének jól karbantartott turistajelzések, sűrűn kihelyezett irányítótáblákkal, néhány új kilátótorony és nyomtatott útmutatók amelyek már előzetesen is meghozhatnák a kedvet a korábban nem látott erdők és hegyek bejárásához. Azonban mindez legfeljebb egy- másfél milliárdnyit tenne ki, töredékét a Normafa tönkretételének.
Környezet- és természetvédő civil szervezetek közös szakértői anyagot készítettek a Normafa-beruházás várható természeti hatásairól. Álláspontjuk szerint a tervezet nem csak jelentős természeti kockázatot jelent, de magyar és európai uniós jogszabályokat is sért.
Normafa tanulmány 2013 (pdf. 5 MB)
Lásd még: A Magyar Kerékpárosklub alapító elnökének nyílt levele Pokorni Zoltánhoz
Kapcsolódó anyagok:
Fölösleges a Normafáról népszavazni
Likvidálná a Normafa természeti értékeit a tervezett beruházás
