A külföldiek profitja ellen hirdetett harcot a kormány, ám az önkormányzati hulladékos cégeket dönti be. Sok településen kényszerszolgáltatót kellett kijelölni a szemétszállításra. Orbánék rezsicsökkentő öngólja egyre többe kerül.
Nincs jelentkező, aki december elsejétől elvinné Pilisvörösvár szemetét. A 14 ezer lakosú Pest megyei település kommunális hulladékának begyűjtésére még júniusban kiírt pályázat iránt nyolcan is érdeklődtek, jelentkező mégsem akadt, a tender eredménytelenül zárult. Az eddigi szolgáltató, a Saubermacher Bicske Kft. a rezsicsökkentés miatt májusban felmondta a várossal kötött szerződését – közölte a HVG-vel Gromon István polgármester. Most új pályázatot írnak ki, és annak eredményes lezárultáig az Érdi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól várnak segítséget ahhoz, hogy kényszerszolgáltató kijelölésével átmenetileg megoldódjon a város szemetének elszállítása.
Az országban 38 település kérte már ideiglenes szolgáltató kijelölését – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Szajolon, Martfűn, Mendén, Sóskúton, Bényén, Pátyon, Pilisszántón, Remeteszőlősön, Solymáron, Mikepércsen és Adácson már megoldódott a szemétszállítás, további 27 településen ez még várat magára. A zavart az új hulladéktörvény okozta, a szolgáltatás totális összeomlásának elkerülése végett az Országgyűlés a nyári ülésszak hajrájában a közszolgáltatásokról szóló törvény módosításával lehetővé tette, hogy hatósági eljárás keretében kényszerszolgáltatókat jelöljenek ki. A szeméthegyek először Martfűn gyűltek, ahol július végén csaknem két hétig nem ürítették ki a kukákat. Az addigi közszolgáltató, a német Remondis-csoporthoz tartozó Kun Hulladék Kft. – amely Rákóczifalván és Rákócziújfalun is leállt – még januárban felmondott, mivel megnövekedett költségeit az önkormányzat nem ellentételezte. „A lerakási díjra hivatkozva havi plusz kétmillió forintot kértek, amit az önkormányzat nem tud kigazdálkodni” – indokolta az elutasítást Kiss Edit polgármester. Terveik szerint januártól az önkormányzat saját cége végzi a szemétszállítást, az előző vállalkozó által ajánlottnál olcsóbban. Most az eddig alvállalkozóként ténykedő, nyár óta többségi önkormányzati tulajdonú, a feladatra önként jelentkező Remondis Szolnok Zrt. üríti a kukákat. Ezért az eddigi díj 10 százalékkal csökkentett összegét kapja (egy 120 literes kuka hetenkénti kiürítése 1500 forintba kerül havonta). A Remondis, mint „környezettudatos, a régióban legnagyobb szolgáltató”, a lakosság iránt érzett felelősséggel indokolta, miért jelentkezett ideiglenes szolgáltatónak oda, ahonnan korábban kivonult. Ám néhány hét alatt a biznisz is sokat javult: kényszerszolgáltatóként a többletköltségek megtérítését is kérheti az államtól.
Lassan nemigen akad hadra fogható közszolgáltató.
A hulladéktörvény alapján előbb a többségi részesedésüktől megválni kényszerülő külföldi tulajdonosok menekültek el, majd az önkormányzati többségű cégeket is bebuktatta a rezsicsökkentés. A Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes által alapított Pevik Közüzemi és Szolgáltató Kft. például huszonkét észak-hevesi településsel kötött hulladékszállítási szerződését mondta fel december végével azért, mert az önkormányzatok nem vállalták a pluszterhek kompenzálását. Inog a 109 önkormányzat tulajdonában álló, Északkelet-Pest és Nyugat-Nógrád térségében csaknem 300 ezer ember ellátásáról gondoskodó Zöld Híd Kft. is. A nehézségeket mindenhol ugyanaz okozza. Folyamatosan emelkednek a költségek, egyebek mellett az elvárt béremelés, a ma még tonnánként 3000 forintos, jövőre duplázódó hulladéklerakási járulék, a lakosonként 100 forintos felügyeleti díj, a tranzakciós illeték, a telefonadó, az e-útdíj miatt. Ugyanakkor az önkormányzatok elvesztették a jogukat, hogy a szolgáltatás díját maguk állapítsák meg. Az állam pedig nem éppen gondos gazda: a közel nyolcszázalékos ágazati inflációval szemben már az év elején is csupán 4,6 százalékkal emelkedhettek a szemétdíjak, majd pedig jött a 10 százalékos kötelező tarifacsökkentés.
A Zöld Híd hiányát Gödöllő polgármestere, Gémesi György – egyben a társulás elnöke – 200-300 millió forintra teszi. A bevételek kiesése miatt a cég már nem tudja betartani az uniós támogatási szerződéseiből eredő kötelezettségeit, nem képződik tartalék amortizációra és a későbbi rekultivációra sem – hangsúlyozta a polgármester, aki most azt várja a kormánytól, hogy mondja meg, ki fogja pótolni az elmaradó bevételeket. Kérdéseit Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és a rezsicsökkentésért felelős Németh Szilárd fideszes képviselő válaszra sem méltatta. A jogbiztonságot sértő előírások miatt a Zöld Híd ügyvezetője az Alkotmánybírósághoz fordult. Pedig a kft éppen olyan közszolgáltató, amilyet a kormánypártok elvileg preferálnak: többségi köztulajdonban van, nonprofit jelleggel működik.
A szemétügyek körüli ellentmondásokat jól tükrözi, hogy miközben a Zöld Híd maga is súlyos gondokkal küzd, a katasztrófavédelem azt vizsgálja, hogyan lehetne más, szükséghelyzetbe kerülő település ellátására kirendelni; például Kartal, Veresegyház, Őrbottyán, Erdőkertes került a céghez. A már bedőlt közszolgáltatók ügyfeleinek átvétele pedig további feszültségeket generál. Bár a szolgáltatás a Zöld Híd ellátási területén egységes, az egyes településeken más és más díjat fizetnek érte. És mindez még csak a kezdet. „Nemcsak a Zöld Híd van bajban, hanem lassan az összes hasonló önkormányzati társulás” – véli Szilágyi László független képviselő, aki a működőképességet veszélyeztető helyzet kezelésére moratórium bevezetését indítványozza. Törvénymódosító javaslatában 2014 végéig haladékot adna a közszolgáltató cégeknek a hulladéklerakási járulék és a felügyeleti díj fizetésére. Így már csak azt kellene eldönteni, miből lehet a már bedőlt hulladékos cégeket rendbe tenni.
Kapcsolódó anyagok:
Likvidálják a környezetvédelmet
Ki nyert a rezsicsökkentéssel?
Az Orbány szétverte a hulladékos közszolgáltatást
