A hazai vízgazdálkodás ügye komoly zsákutcába kerülhet, ha a zöld portálokon napvilágot látott kormányzati tervek megvalósulnak, és a vízügyi ágazat a környezeti ügyekért felelős Vidékfejlesztési tárcától a Belügyminisztériumhoz kerül, és főosztályi szintre süllyed.
A WWF Magyarország véleménye szerint, ha a vízgazdálkodást a kormány elválasztja a természetvédelmi és mezőgazdasági ágazatoktól, Magyarország komoly veszélybe kerülhet, és nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy a vízügy az új struktúrában kizárólag az árvízvédelmet fogja jelenteni, ami a vízgazdálkodásnak csupán részterülete.
A vízügyi ágazatot 2011-ben választotta ketté a Kormány. Akkor az árvízvédelem a Belügyminisztériumhoz került, a vízgazdálkodás szakmai felügyelete pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumnál maradt. Ez utóbbi felügyelete alá tartozó Vízügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság az elmúlt két évben egyre csökkenő kapacitásokkal dolgozott, és a két minisztérium közt megosztott szervezetben az együttműködés teljesen szétzilálódott. A hazai vízügy helyzete most még rosszabbá válhat, és a Belügyminisztérium nyomása alatt a vízgazdálkodás az árvíz elleni védekezésre szűkülhet.
Ennek Magyarország és hazai természeti értékeink, vízfolyásaink valamint az ivóvízellátást is biztosító felszín alatti vízkészletek komoly kárát látnák. A vízgazdálkodás ugyanis az árvízvédelemnél sokkal szélesebb körű tevékenység: ide tartozik többek között vizeink minőségének védelme, a vízbázisvédelem, a vízkészleteinkkel való felelős gazdálkodás, a vizek hasznosítása, elosztása és megőrzése a jövő generációi számára. Magyarországnak számos vízgazdálkodási problémát kell megoldania, amelyekre az árvízvédelem – amit egyre gyakrabban neveznek előszeretettel katasztrófavédelemnek – önmagában nem jelent megoldást.
Magyarországot a jövőben várhatóan sokkal gyakrabban érinti majd csapadékhiányos időszak és hosszan tartó aszály. A klímaváltozás negatív, saját bőrünkön is érezhető hatását csakis úgy tudjuk majd mérsékelni, ha a hangsúlyt a megelőzésre és nem kizárólag a hatások kezelésére helyezzük. Saját érdekünk, hogy a vizeink lakossági, ipari és mezőgazdasági hasznosítása terén is felkészüljünk a klímaváltozásra. Magyarország fenntartható jövőjének biztosításához az intenzív erdőgazdálkodás és a szántóföldi művelés átalakítására, a folyókon érkező víztöbblet természetes megtartására, tájhasználat-váltásra, a folyók szabályozottságának csökkentésére van szükség. Ésszerűbben kell alkalmazkodnunk hazánk természetes adottságaihoz, meg kell őrizni víztartalékainkat és vizet kell juttatnunk a folyók árvízvédelmi töltésein kívülre. Erre megoldást például a korábbi árterek folyóhoz történő visszakapcsolása, a belvizek tározása és élőhelyek helyreállítása jelenthet.
A hazai vízügy rohamosan romló helyzetét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vízügyi kérdések szakmai ellátásáért felelős minisztériumok pénzügyi forrásai az elmúlt években folyamatosan szűkültek. Az újabb átalakítás terve azzal fenyeget, hogy vizeink és vizesélőhelyeink valós védelmére, minőségük javítására, a vízkészleteinkkel történő felelős gazdálkodásra és víztartalékaink megóvására ezentúl még kevesebb pénz jut.
„A hazai vízügynek a hatékonyság érdekében éppen a természetvédelemmel és az agrárszektorral kellene a leginkább együttműködnie. Ha a vízgazdálkodást a kormány elválasztja ezektől az ágazatoktól, Magyarország komoly veszélybe kerülhet, és nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat. – fogalmazott Fáth Ákos, a WWF igazgatója. „A WWF az új felállásban nem sok esélyt látna arra, hogy Magyarország megfeleljen Európai Uniós kötelezettségének, és a Víz Keretirányelvben megfogalmazott elvárások szerint folyóink, tavaink, felszín alatti vizeink ökológiai, vízminőségi és mennyiségi szempontból jó állapotba kerüljenek. A folyóink állapotának védelmére, vízminőség-javításra vagy a vizes élőhelyek élővilágának megmentésére irányuló programok lehetőségei a minimálisra csökkenhetnek és minden vízügyi forrást az árvízvédelmi beruházások nyelhetnek el.”
A környezetügyi igazgatás átszervezésének következő lépcsőjéről felröppent hírek még súlyosabb következményekkel járhatnak. Ha a Környezet- és Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság is megszűnik, és a természetvédelem a vízügyhöz hasonlóan elvész egy másik minisztérium főosztályai között, Magyarország természeti értékei komoly veszélybe kerülhetnek. A WWF szerint egy ilyen lépés hatásait felmérni sem lehet, hiszen önálló környezetvédelmi igazgatás nélkül hogyan lehet határt szabni a mindenkori infrastruktúra- és ipari fejlesztések környezetromboló hatásának és a környezetszennyezésnek? Magyarország az EU tagjaként egy ilyen mértékű visszalépést a környezetvédelem terén semmiképpen nem vehet komolyan fontolóra!
