A Greenpeace aktivistái – akik két hónapot töltöttek börtönben békés tiltakozásuk után a sarkvidéken – megkönnyebbülésüket fejezték ki arra a hírre, hogy az orosz parlament amnesztiát szavazott nekik. Azonban azt is kijelentették, hogy „A Sarkvidék számára nincsen amnesztia”.
Az orosz parlament tegnap megszavazta azt a módosítást, amelynek értelmében az amnesztia-rendeletet kiterjesztették azokra is, akiket garázdasággal vádoltak meg. Így a rendelet hatálya kiterjed a sarkvidéki harmincakra is, a 28 aktivistára és a két szabadúszó újságíróra, akiket egy, a Gazprom által üzemeltetett sarkvidéki olajkútnál rendezett békés tiltakozó akció után tartóztattak le három hónappal ezelőtt.
Ezzel a sarkvidéki harmincak elleni jogi eljárásnak majdnem biztosan vége, és a 26 nem orosz állampolgárságú aktivista hazatérhet a családjához, amint az orosz hatóságoktól megkapják távozásra jogosító vízumukat. A brazil Ana Paula Maciel az egyik azok közül, akiket nemzetközi vizeken fogtak el, mikor a Greenpeace hajóját, az Arctic Sunrise-ot elfoglalták felfegyverzett orosz kommandósok, majd a hajót Murmanszkba vontatták. Ana a fejleményekre így reagált:
„Nagyon megkönnyebbültem, de nincs okom az ünneplésre. Két hónapot töltöttem börtönben egy olyan bűncselekményért, amit el sem követtem, és olyan vádakkal kellett szembenéznem, amelyek teljesen abszurdnak mondhatók. Azonban végre úgy tűnik, hogy ez a rémtörténet véget ér, és rövidesen a családunkkal lehetünk. Most az orosz aktivistatársaim járnak az eszemben, akiknek, amennyiben elfogadják ezt az amnesztiát priuszuk lesz a szülőhazájukban, ráadásul egy olyan bűncselekményért, amit el sem követtek. És mindez csupán azért, mert kiálltunk a sarkvidék megóvásáért.”
Peter Willcox, az Arctic Sunrise kapitánya így nyilatkozott:
„Lehet, hogy hamarosan hazatérhetek a családomhoz, azonban soha nem lett volna szabad megvádolniuk és börtönbe zárniuk. Azért hajóztunk északra, hogy tanúi legyünk ennek a súlyos környezeti fenyegetésnek, azonban a hajónkat fegyveres, maszkos férfiak foglalták el. Hamarosan véget ér ez a történet, és tényleg szabadok lehetünk, de a sarkvidék nem kap amnesztiát. Mi lehet, hogy hamarosan hazatérünk, de a sarkvidék továbbra is olyan törékeny, globális kincs, amelyet az olajtársaságok, és a miattuk kialakuló hőmérséklet-emelkedés fenyegetnek. Azért mentünk oda, hogy tiltakozzunk ez ellen az őrület ellen. Soha nem követtünk el bűncselekményt.”
Nem világos a továbbiakban, hogy vajon a sarkvidéki harmincak nem orosz tagjai mikor hagyhatják el Oroszországot. Jelenleg az útleveleikben nincsenek meg az ehhez szükséges pecsétek, kommandósok hurcolták őket Oroszországba, miután illegálisan elfogták őket nemzetközi vizeken. Az amnesztia elfogadásával nem ismerik el bűnösségüket, azonban a jogi eljárás ellenük véget ér. A jelenleg is a murmanszki kikötőben veszteglő Arctic Sunrise sorsa egyelőre bizonytalan, annak ellenére, hogy a holland kormány keresetét követő nemzetközi bírósági döntés szerint az orosz hatóságoknak el kellene engedni a hajót.
A sarkvidéki harmincak szabadon bocsátását követelő kampány során 860 tüntetésre került sor 46 országban, több, mint 150 városban szerte a világon, és több, mint 2,6 millióan írtak az orosz követségeknek. A kampány támogatói között volt Sir Paul McCartney, Madonna, Jude Law, az Oscar-díjas színésznő Marion Cotillard, Ewan McGregor, Juliette Lewis, Ricky Martin, Edward Norton, Gael García Bernal, Ricardo Darín, Alejandro Sanz, Pedro Almodóvar, valamint sok más híresség.
A sarkvidéki harmincakat politikai támogatásáról biztosította a brazil elnök, Dilma Rousseff, Angela Merkel, David Cameron, François Hollande, Ban Ki-moon és Hillary Clinton. Tizenkét Nobel-díjas állt ki szabadon bocsátásukért, többek között Desmond Tutu, Aung San Suu Kyi, valamint Lech Walesa.
Kapcsolódó anyagok:
Szabadlábon az első Greenpeace-aktivisták