Az Enel és az ArcelorMittal is kiszáll a romániai Cernavoda atomerőmű (CNE) hármas és négyes blokkjának megépítését célzó több mint hatmilliárd eurós projektből, így a román állam marad (a Nuclearelectrica vállalat révén) a tervezett beruházás egyedüli részvényese.
A részvények 9,15 százalékát birtokló Enel Investment Holding BV és a 6,2 százalékos részesedéssel rendelkező ArcelorMittal Galati SA is úgy döntött: él azzal a szerződéses jogával, hogy kilépése esetén az állami Nuclearelectrica köteles visszavásárolni részvénycsomagját a névérték 80 százalékával egyenlő áron. A Mediafax hírügynökség szerint a román államnak 4 millió eurót kell egy hónapon belül kifizetnie az üzletből kiszálló két magánbefektetőnek.
Az olasz Enel azzal indokolta döntését: eredeti befektetési tervei összeegyeztethetetlenek egy olyan lehetséges új tulajdonosi szerkezettel, amelyben nem a Nuclearelectrica a többségi részvényes. Az ArcelorMittal piaci helyzete változásával indokolta távozását. Románia kínai segítséggel tervezi bővíteni atomerőművét: az erről szóló szándéknyilatkozatot novemberben írták alá a szakhatóságok vezetői Bukarestben, Li Ko-csiang kínai és Victor Ponta román kormányfő jelenlétében.
A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. 1400 megawatt összesített teljesítményükkel az atomreaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 18 százalékát fedezik.
2007-ben a bukaresti kormány úgy döntött, hogy már csak a hármas és a négyes reaktort építik meg. Bukarest több tendert is kiírt ezek megépítésére. Eredetileg a cseh CEZ, a német RWE, a spanyol Iberdrola és a belga-francia GDF Suez csoport is beszállt a projektbe, de ők már 2010-ben visszavonultak. (MTI)
Bulgáriában is zavaros a helyzet
A Bulgária északi határán fekszik Belene városa, melynek szélén egy félbehagyott erőmű Pakshoz hasonlóan a Duna partján található. A belenei tervek a paksi (egyelőre nagyon homályos) elképzeléshez hasonlóan kétszer 1000 MW kapacitású blokkot jelentenek. Az 1984-ben megkezdett, majd félbehagyott vállalkozást 2005-ben melegítette fel Bulgária igazán, amikor pályáztatás után 2008-ban az orosz Atomstroyexporttal (Atomexportsztroj) kötött építési szerződést. Az Atomexportsztroj a Roszatom orosz állami vállalat része, amely kifejezetten az un. "kulcsrakész" (tehát megrendelő által finanszírozott) atomerőmű építési modellt valósítja meg. RÉSZLETEK >>>
