Évtizedek óta lehetséges helyszínként jön számításba az atomhulladék végső eltárolására a baranyai Boda község, az alatta található kőzet miatt. Kóbor József, az LMP pécsi képviselője szerint a kőzettel szemben vannak kétségek, és a tervezett uránbányászattal együtt a tároló negatívan érintené Pécset és környékét.
A tervezett paksi atomerőmű-bővítés egyik hozadéka, hogy Magyarországon kell végleges elhelyezést biztosítani az új erőműből származó atomhulladéknak. A most működő Paks I. erőmű hulladékának tárolása miatt azonban így is szükség van egy hosszú távú atomtemetőre, ahová az elhasznált fűtőelemek kerülnek a mostani, regényes nevű Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójából. A több ezer évre tervezett tárolónak a legideálisabb helyszínt jelenlegi kutatások szerint Magyarországon a baranyai Boda község alatt kell keresni. Boda a Nyugat-Mecsekben, a hazai uránbányászat központjaként számított Kővágószőlőstől néhány kilométerre található.
A bodai helyszín mellett az alatta található úgynevezett agyagkő (régebbi nevei: iszapkő, vagy aleurolit) kőzetréteg szól – az agyag itt a nagy nyomás miatt alakult kőzetté. Nagyon apró szemcséjű, emiatt kitűnő vízzáró réteget alkot, így alkalmas lehet bármiféle hulladék tárolására – olvasható a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) geológusának, Tungli Gyulának a véleménye az Origo cikkében. A bodai helyszínen a kilencvenes évek óta folynak az atom és más hulladékok tárolását célzó kutatások (a kőzetréteg áteresztőképességének vizsgálata például), bár részletesebb kutatásokat még nem folytattak le a területen. "Tungli szerint jelenleg egy 87 négyzetkilométeres területen vizsgálják az agyagkőréteget, és a következő cél az, hogy ezt körülbelül 10 négyzetkilométeresre szűkítsék. Ezen belül jelölnék ki azt a kőzettestet, amelyben létrehoznák az 1-1,5 négyzetkilométeres tárolót, 500-900 méteres mélységben. Előtte azonban – a jelenlegi elképzelések szerint a 2020-as évek vége felé – egy föld alatti kutatólabort telepítenének a tároló környezetében, ahol közvetlenül vizsgálhatnák a kőzettest viselkedését, a benne végbemenő folyamatokat. Ez valóban évtizedekig tartana, mert a tároló aztán 2050-2060 körül valósulhatna meg" – olvasható a cikkben.
A bodai helyszín mellett szól az is a geológus szerint, hogy tektonikai szempontból nyugodt területnek számítható, viszont a tároló 500-900 méteres mélysége is azt a cél szolgálja, hogy a fölötte fekvő rétegek az évezredek alatt ne erodálódjanak. Földrengés szempontjából is nyugodt a környék, ezt 2004 óta egy mikroszeizmikus rendszerrel mérik. Egyelőre még sehol sem működik az atomhulladék végleges tárolására szolgáló létesítmény, ebben Svájc, Finnország és Svédország jár az élen. "Európában sem működnek végleges tárolók – pedig az uniós direktívák szerint minden országnak saját magának kell megoldania az atomhulladék biztonságos elhelyezését" – olvasható a cikkben.
Vannak kétségek a bodai helyszínnel kapcsolatban
Kóbor József, a Lehet Más a Politika pécsi képviselője a Pécsi STOP kérdésére elmondta, a projekt nagyon régi, a kilencvenes évek elején ő járt egy 900 méter mélyen kialakított bodai próbatárolóban – melyet a régi uránbánya egyik közeli tárnájából alakítottak ki az aleurolit rétegben -, ahol 45 °C fokos hőség és repedezett kőzet fogadta az oda látogatót.
"Vannak és voltak is kétségek a kőzettel kapcsolatban, hogy mennyire felel meg az atomhulladék végső tárolására. A tárnát felhagyták, és azóta feltöltődött vízzel. Erre a projektre már akkor elment pár milliárd forint" – fogalmazta meg Kóbor József, aki szerint már a szocialista idők alatt is az volt a terv, hogy Boda alá temessék el a paksi erőmű azon atomhulladékát, melyet nem lehet a Szovjetunióba szállítani. Ez a terv a kilencvenes években azzal bővült, hogy az atomerőmű mellett más, például a garéi hulladéklerakóban tárolt veszélyes anyagokat is Boda alá helyezzék. "Még senki sem deklarálta, hogy van végleges elhelyezésre szolgáló atomhulladék-tárolója a kiégett fűtőelemek és az azok feldolgozásából származó nagyaktivitású hulladék részére. Mindenki a másikra vár. Ha Magyarország bejelentené, hogy nálunk van ilyen, az könnyen azt eredményezhetné, hogy más, atomenergiát használó országok tárolókapacitást próbálnának megvásárolni Boda alatt" – fejtette ki a politikus.
Kóbor hozzátette, azzal még az LMP is ki tudott egyezni anno, hogy a paksi atomerőmű blokkjainak kifutása és leállítása után Magyarországon tárolják el az onnan kikerülő atomhulladékot. "A blokkok üzemidő-hosszabbítása, valamint a tervezett bővítés azonban nem elfogadható a pártnak." A politikus szerint Pécset és térségét negatívan érintené, ha Boda alatt megvalósulna az atomhulladék-temető, mivel a világon a legtöbb ideiglenes tárolót is a lakott területektől messze alakítják ki.
Kóbor József hozzátette, a tervezett hulladéktároló kapcsán könnyedén kialakulhat az a helyzet, hogy az uránbányászatban érdekelt Magyar Urán Zrt. (melyben Kővágószőlős önkormányzata, az állami Mecsekérc Zrt., és a Mecsek-Öko Zrt. a részvényesek 1-1 százalékkal, a maradék 97 százalék pedig a Wildhorse Energy Hungary Kft. a Népszabadság cikke szerint) megszerezheti a tárolót is. Ezt azzal indokolta Kóbor, hogy a Mecsek-Öko Zrt. a radioaktív hulladékokat kezelő Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. része. "Ezzel egy komplexum alakulna ki Pécs közvetlen környezetében, mely az uránbányászat mellett az atomhulladék tárolásával foglalkozna" – mondta el a politikus.
Kapcsolódó anyagok:
