Áder Jánosnál panaszkodtak a horgászok, azért állította le a miniszter nagyhirtelen a balatoni halászatot? Mi lesz a Balatonnal halászat nélkül? Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt decemberben felmondott vezetője most először szólal meg a nyilvánosság előtt sonline.hu-nak.
– Jólértesültek szerint a köztudottan nagy pecás Áder János köztársasági elnöknek mutattak valakik képeket a víz felszínén lebegő, sérült haltetemekről, állítólag ez áll a balatoni halászat hirtelen leállítása mögött. Ön is így hallotta?
– Sok mindent beszélnek – felelte Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. decemberben fölmondott, majd felmondási idejének letelte után néhány hete távozó vezérigazgatója.
– A legfrissebb hírek szerint mindenesetre az nagyon valószínűnek látszik, hogy a balatoni halászatnak a régi formájában vége. Mi lesz a busákkal, milyen következményei lehetnek ennek a Balatonra?
– Remélem, hogy nincs vége a halászatnak, a busa eltávolítása ugyanis leginkább a horgászok érdeke. Szigorú, kvótarendszeres szabályozás lehetséges, talán még az eddiginél is kevesebb halat kell kifogni, de halászni kell! E nélkül a következmények érinthetik a Balaton halállományát, a tó ökológiáját és az idegenforgalmat is. A kulcs a Balaton jelenlegi vízminősége: a kristálytiszta vízben kevés a táplálék, és ha ez a tisztulási trend így folytatódik, egyre kevesebb halat tud a Balaton eltartani. Ha szükség van egy horgászturizmust segítő, optimális halállományra, azt nem a jelenlegi növelésével, hanem a cseréjével lehet megoldani (a busát kell horgászhalakra cserélni), ehhez pedig kell a halászat. E nélkül a természet maga fogja beállítani az eltartható halmennyiséget.
– Vagyis halelhullásra lehet számítani?
– Igen. De következmény lehet az is, hogy legális balatoni hal nélkül a tömegeket vonzó halas rendezvények megszűnnek. A horgász és orvhalász által eladott halakat sem lehet majd balatoniként értékesíteni, étlapra tenni.
– A hozzáértők szerint van tógazdasági hal…
– Aki ilyet állít, az biztosan nem hozzáértő. Aki szerint a természetes vízből származó halat tógazdaságival lehet pótolni, az vagy nem evett még rendes halat életében, vagy nagyon hiányosak a halgasztronómiai ismeretei. Visszatér majd a „balatoni” hekk, a vendéglők sem tudnak balatoni halat árulni, ha megszűnik a legális halellátás a tóból. A feketén szerzett halat ekkor már nem tudják balatoniként reklámozni… A legnagyobb csapás tehát a turizmust érheti, főleg ha tényleg lesz egy komolyabb halelhullás a szezon elején – erre sajnos minden esély megvan.
– Fazekas Sándor miniszter szerint a Tiszta-tavi modell a kívánatos a Balatonon is. Mit jelent ez, és egy az egyben ráhúzható-e Balatonra?
– Nem, már csak a két víz közötti különbségek miatt sem. A körbebetonozott Balatonhoz képest a Tisza-tó maga az őstermészet, arról nem is beszélve, hogy a Tisza-tó egy átfolyó víztározó. Az új modellel kapcsolatban számos kérdés merülhet föl. Hogyan döntik el, hogy mely települések vesznek részt egy leendő társaságban? A Tisza-tónál ez helyi ötlet volt, önként hozták létre a szervezetet, majd mégis többen kiléptek, amikor kiderült, hogy a részvétel anyagi áldozattal jár. A Tisza-tónál is felmerült, a Balatonnál is fel fog: milyen szavazati arányt képviseljenek az önkormányzatok és mi alapján, a népesség száma, vagy a partszakasz hossza szerint? S melyik horgászegyesület kapjon helyet az új szervezetben és milyen súllyal? A Balatonnál egyrészt több horgászszervezet érdekelt (négy szövetség, különböző súllyal), de ez akár bővülhet is, ha a szervezetek beleszólási igényét nézzük (gondolva például az országos szövetségre, a Mohoszra). A Tisza-tavi két százalék egyébként gyakorlatilag beleszólást nem, csak részvételt biztosít számukra.
– S a Balatonnál ugye létre sem jött még egy egységes horgászszervezet…
– Ez a másik probléma, történt nemrég próbálkozás, hogy jöjjön létre egy egységes Balatoni Horgász Szövetség, de kudarcba fulladt az egyesületek ellentétei, a széthúzás miatt. Úgy gondolom, hogy a Balatonon az elmúlt három évben a horgászok jelentős mértékben szólhattak bele a halgazdálkodásba – ezt a közelmúltban is megerősítette több horgászvezető.
– A miniszter olyat is nyilatkozott, hogy véget vetnek az „iparszerű” halászatnak. Folyt iparszerű halászat a Balatonon?
– 2009 óta biztosan nem, a halászat azóta kifejezetten és kizárólag szelektív. A halász- és horgászfogási adatok tökéletesen mutatják, hogy olyan, horgászérdekeket szem előtt tartó halgazdálkodás folyt a Balatonon, amely a halászatot csak mint eszközt alkalmazta, a horgászatot legjobban kiszolgáló halállomány fenntartása és kialakítása érdekében.
– Bár halászat december óta nincs a Balatonon, a rapsicok a jelek szerint talán még fokozták is a tevékenységüket. Arról is lehetett olvasni, hogy a halorzás magas aránya is vád volt a halászat ellen, ami nehezen érthető. Hiszen a halászat megszüntetése nem éppen hogy a halorzást erősíti?
– Ilyen kifogásról nem hallottam. A halőrzés rengeteget javult, fejlődött az elmúlt években. Ennek sokan örültek, sokakat pedig akadályozott a tevékenységükben – ők azonban inkább egyénileg igyekeztek bosszút állni (mint például a halőrautó kerekének a kiszúrása), nem gondolom, hogy ilyen szál is lenne a háttérben, bár ez sem lehetetlen. Én is úgy vélem, a halászat által kifogott hal hiánya olyan vákuumot teremt a halpiacon, amibe az orvhalászok, horgászok is igyekeznek majd árut tölteni. De azt is remélem, hogy a halőrök ezt meg tudják akadályozni.
„Csak az elégedetlen kisebbség szava hallatszott az égig”
Füstös Gábor 2011 őszén került a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatói székébe, előtte néhány hónapon át a társaság halgazdálkodási- és horgászturisztikai vezetője volt. Még Gönczy János volt a balatoni halászati cég vezetője, amikor Füstös kapcsolatba került a társasággal, mint halászati felügyelő. Később Gönczy tisza-szamosi kormánybiztosi irodájában „találta magát”. Közben olyan balatoni tanulmányokat is írt (a horgászturizmus és a horgásztavak fejlesztéséről), amiket a mai napig használnak. Hároméves korában a Tihanyi Belső-tavon pecázott először. Horgászati szakíró is, no persze, a szülői véna: édesanyja újságíró volt. Egyébként agrármérnök, halászati szakmérnök. Most, távozása után azt mondja: a balatoni nonprofit zrt. tevékenységét az elmúlt három évben a horgászok többsége elfogadta, megszűntek a korábbi éles ellentétek. Sajnálja – teszi hozzá –, hogy csak az elégedetlen kisebbség szava hallatszott el az „égig”… – írta a sonline.hu
A tó vízszintje az elmúlt napokban folyamatosan emelkedett, átlagosan elérve a 127, a siófoki vízmércénél a 130 centimétert. Mivel ez 17 centivel magasabb a megengedett üzemi maximumnál megnyitották a Sió-zsilipet. A jelenleg bizonytalan sorsú halgazdálkodási társaságnak – a kormány tétlenkedése miatt – nincs engedélye a betelepített angolna gyérítésére.
Az angolnákat nem érdekli a Balatont leeresztése >>>
Kapcsolódó anyagok:
