halászat

A halas gazdák arra panaszkodnak, hogy a magyar állami támogatások elérhetetlenek számukra, az uniós halászati alapból pedig alig van plusz bevételük. Támogatás hiányában marad az iszap, és tovább drágulnak a magyar halak.

Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerének, a Tisza-tó partján található Poroszlói Ökocentrumnak a legnépszerűbb attrakciói az itt bemutatott élő vizák és más nagy testű tokfélék. A  viza a világ legnagyobb édesvízi hala: a valaha dokumentált példányok között a rekorder 7 méter hosszú és 1224 kilogramm volt.

A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz hatására csökken a gazdasági haszonállatok termelékenysége és termékenysége, és növekszik a betegségekkel szembeni fogékonysága és mortalitása. A kukorica lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír.

A hering a középkor óta meghatározó halfaj Európa életében, még történelemformáló szerepe is volt. Pl. a Hanza-városok számára a sózott hering, a só, a hordók kereskedelme alapvető fontosságú volt, egy 12. századi feljegyzés szerint pedig a hering biztosította a dánok gazdagságát.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban alapítástól kezdve folyamatosak a halászatot bemutató kiállítások. A megújult kiállítás célja, hogy emléket állítson a magyarság egyik ősfoglalkozásának, a halászatnak, megmutassa, milyen sok halfaj él vizeinkben, rávilágítson arra, hogy a halászat és a horgászat az egyik legkisebb ökológiai lábnyomot hagyó tevékenység, valamint népszerűsítse a halhúsfogyasztást.

Eredetileg zeneművész és zeneszerző volt, aztán halkutató és filmes lett. Szendőfi Balázs érdeklődése a 2000-es évek közepén fordult a hazai halak felé, akkor akvaristaként figyelt fel rájuk. Egy-két kivétellel az összes nem védett hazai halfajt tartotta akváriumban. Megfigyelései alapján született meg a hazai halak tartását bemutató könyve, és társszerzője lett a Veszélyeztetett lápi halak megóvása…

Velence együtt lélegzik az Adriai-tengerrel, a víz kiszolgálja a város közlekedését, iparát és turizmusát, miközben nettó veszélyforrás a város jövőjére nézve. Az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedése egyre gyakoribb és egyre veszélyesebb áradásokat okoz. Kérdés, mit hoz a jövő.

Új fajok százai nyomultak be a Földközi-tengerbe, megváltoztatva a helyi biológiai sokszínűséget, és megzavarva a halászatot. Ez új kihívásokat és új lehetőségeket hoz – tudósít az Euronews Ocean eheti összeállítása.

A vasárnap délelőtt kezdődött maratoni találkozó után a halászati​ ágazatért felelős uniós miniszterek megállapodást kötöttek a 2022-es halászati kvótákról, amelyek meghatározzák az Atlanti-óceánon, az Északi-tengeren, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a halászokra vonatkozó játékszabályokat.

A Földközi-tenger felmelegedése miatt a tengeri fajok több tíz méterrel mélyebbre, a hidegebb vizekbe vándorolnak, hogy túléljenek – ez a Tel-Aviv-i Egyetem kutatóinak 236 fajról készített metaelemzéséből derül ki.