Kizárólag uniós pénzből lehet majd fedezni az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat, mert a víz-, a szennyvíz- a távhő- és más közszolgáltató vállalatok államosításával, a hatósági árszabályozással és a cégek nonprofittá tételével nem marad pénz az egyéb kiadásokra, mondta a Napi Gazdaság mai számában Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
A villamosenergia- és gázszolgáltatók korábbi állami megvásárlásával (az állam megvette az E.On gázcég gáztározóját, majd a lakossági szolgáltatási üzletágát, nemrég pedig a budapesti gázszolgáltatást végző Főgázt), a hatósági árszabályozással, a többkörös rezsicsökkentéssel folyamatosan nyílik az olló a hatósági és a piaci ár között, a különbséget valakinek viselnie kell – tette hozzá az elnök.
Az állami vagy önkormányzati szolgáltatók nonprofit formájukból adódóan nem kalkulálhatnak nyereséggel, és az amortizáció visszapótlása is kétséges, amiből később a beruházásokat lehetne fedezni – mondta Schmidt Jenő.
Az idén indult hétéves uniós költségvetési ciklusban a korábbi pénz három és félszerese hívható le gazdaságfejlesztési operatív programokra, benne az energetikai beruházásokra.
Óvatosabban fogalmazott Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gödöllő polgármestere szerint a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltató cégeknél valóban nagyobb szerepvállalást kellene biztosítani a helyhatóságoknak az árképzés kérdésében. Ha a piaci ár jóval magasabb a hatósági árnál, akkor valóban visszapótlásra van szükség, ami akár a lakosságot is terhelheti.
A hivatalos statisztikai adatok szerint 4 év alatt a gázfűtés a kisebb fogyasztók számára drágult, a legtöbbet használók viszont 7 %-kal kevesebbet fizetnek. A szénnel tüzelők költsége eközben majdnem 40 százalékkal nőtt. Rezsicsökkentés?
