Április 26 – a csernobili atomerőmű katasztrófájának 28. évfordulója. Csernobil után Fukusimát is szőnyeg alá sepri az atomlobbi. A Greenpeace a Kossuth-téren, a zöld szervezetek a komáromi Monostori Erődben emlékeztek meg a tragédiáról.
Április 26 szombat a csernobili atomerőmű katasztrófájának 28. évfordulója. Az évforduló alkalmával a Greenpeace egy különleges és megrázó képösszeállítást készített az elmúlt 28 év fotóiból, emellett Greenpeace-aktivisták a katasztrófáról és annak közel százezer áldozatáról Budapesten, a Parlament előtt április 26-án délután 3 órakor emlékeztek meg. Ennek részeként Greenpeace-aktivisták a földre feküdtek és egy nukleáris szimbólumot formáltak.
A képösszeállítás: Csernobil 28 Örök tanulság (2MB pdf.)
A pontosan 28 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt robbanás során becslések szerint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák együttes radioaktivitásának több százszorosa terjedt szét. És bár mára hajlamosak vagyunk megfeledkezni a tragédiáról: az emberi mulasztás, hibázás miatt hasonló bármikor újra megtörténhet. A hajdani csernobili atomerőmű környékén pedig mind a mai napig veszélyes az élet. A Greenpeace határozottan elutasítja az atomenergia polgári, elektromos energia termelésére történő felhasználását: mert veszélyes, szennyező és drága. Továbbra sincs biztos megoldás a kiégett fűtőelemek és más radioaktív anyagok hosszú távú tárolására. Mindezek miatt az atomenergiát fokozatosan ki kell vezetni, és a már ma is rendelkezésre álló, megújuló energiaforrásokat használó technológiákkal kell helyettesíteni. Paks 2 reaktoraira nincs szükség, a megújulók gyors fejlődése, együtt az energiahatékonyság növelésével biztonságos és független jövőt jelenthet nekünk és a következő generációknak; hogy nekik soha ne kelljen egy, a csernobilihez vagy a fukusimaihoz hasonló katasztrófát átélniük.
Greenpeace demó Kossuth-tér Csernobil 28 éve
Csernobil után Fukusimát is szőnyeg alá sepri az atomlobbi
-e címmel jelent meg egy nagyon érdekes cikk az atlatszo.hu-n:
Csernobil után 25 évvel tehát mintha egy újabb monumentális kísérlet zajlana a szemünk előtt, az ember által létrehozott legnagyobb pusztító potenciálú technológia kellemetlen mellékhatásainak elfogadtatására. A kísérlet nemcsak az atomerőművek elterjedtsége, és a többek között a feltörekvő országokban mutatkozó érdeklődés és reaktorépítési tervek, valamint az atomkockázat fékentarthatatlansága miatt érint mindannyiunkat. Az Unió tavaly decemberben elfogadott direktívája a Fukusimában bevezetett értékekig emeli a finoman „létező kitettségnek” nevezett, azaz egy baleset esetén, a sürgősségi fázis után engedélyezhető sugárzási norma felső határát.
Az atomáram termelésének minden egyes lépése biztonsági, környezeti, egészségügyi és gazdasági kockázatokat hordoz magában, tehát gondoskodni kell a nukleáris biztonságról, a környezeti és az egészségügyi kockázatok csökkentéséről, ellenkező esetben súlyos tragédiák történhetnek, amint erre sajnos több példa is akadt a nukleáris történelemben.
A tényleges veszélyek megismerése a csernobili balesetig szinte lehetetlen volt, hiszen a különböző nukleáris balesetek nem kerültek nyilvánosságra.
Atomtemetőt építenek a csernobili zónában >>>
Jelenleg mintegy 400 nukleáris reaktor üzemel világszerte, és a többségük a 70-es években létesült, a 80-as évek második fele óta alig épül új atomerőmű. Nincs olyan reálisan elképzelhető üzleti modell, amelyben a tervezett paksi atomerőmű-bővítés után az új blokkok rentábilisan működtethetőek lennének. A paksi bővítésre mindannyian ráfizetünk
A 28 éve történt csernobili atomkatasztrófáról és áldozatairól tegnap este gyertyagyújtással emlékeztek meg a környezet,-és termésetvédők az idei Országos Találkozón a komáromi Monostori Erőd előtt.
gyertyagyújtás csernobil 28 évfordulóján
