csernobil

39 éve április 26-án következett be az emberiség történetének legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. A szomorú évforduló kapcsán az eurológus megnézte, hogy mennyire van biztonságban az EU lakossága a felrobbant négyes reaktor maradványaiból fennmaradt radioaktív sugárzástól.

Mélységes aggodalmának adott hangot közleményében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint orosz dróntámadás miatt megsérült az egykori csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofág. Moszkva tagadja, hogy orosz támadás érte volna a létesítményt.

Életbe vágóan fontos szembenéznünk környezetünk pusztulásával. Flyn óvatos optimizmussal töpreng a Föld sorsán. -The Washington Post

A tudósok még mindig nagyrészt sötétben tapogatóznak, hogy mennyire egészségesek a csernobili állatok. A nagy kérdés már évek óta az, hogy a vaddisznók miért sokkal radioaktívabbak, mint más fajok, például a szarvasok? Most a pontosabb mérések lehetővé tették, hogy a kutatók megoldják ezt a „rejtélyt”.

Ma már tudjuk, hogy 1986. április 26-a a modernkori történelem egyik legszörnyűbb napja, hiszen ma 37 éve történt a csernobili atomerőmű-katasztrófa. Szeretnénk e napot a történelemkönyvek lapjaira száműzni, de nem lehet.

Tudósok megállapították, hogy az 1986-os nukleáris katasztrófa tartós hatással volt egy helyi békapopulációra. Több egyed, amelyik normális esetben élénkzöld színű, feketére színeződött. Két kutató elhatározta, utánajár, mi áll a háttérben. Érdekes megállapításra jutottak.

Azonnal le kellene állítani a zaporizzsjai atomerőművet – véli Aszódi Attila, az atomenergia elismert magyar szakértője -, sőt, az ukrán felügyelő hatóságnak vissza kellene vonni a létesítmény működési engedélyét. Magyarországot is elérné a sugárzás, ha valami történne a Zaporizzsja Atomerőművel.

A csernobili atomerőmű katasztrófája intő jelként szolgál a történelem számára, miszerint nem lehet feláldozni az igen szigorú szabályokat a nemzet dicsőségének oltárán. A Szovjetunió azt a látszatot keltette, mintha képtelenek lennének a hibázásra, ám Csernobilban pont az ellenkezője bizonyosodott be. Az HBO legújabb filmje a tragédiáról soha nem látott felvételeket mutat be, illetve az érintettek…

Az ukrán állami energetikai vállalat vezetője szerint az orosz katonák, akik felásták a Csernobil melletti Vörös-erdőt, jobb, ha felkészülnek a sugárbetegség tüneteire. Az erdő egyik részén, ahol az oroszok árkokat ástak, abnormálisan magas sugárzást mértek, a normális 10-15-szörösét.

A BBC munkatársai elsőként kereshették fel a csernobili atomerőművet azt követően, hogy a megszálló orosz erők elhagyták a létesítményt. Elképesztő történetekről számoltak be a túszul ejtett dolgozók.