A magyarországi lakóépületekben, főleg panelházakban még mindig 150-200 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt található, a mentesítés mintegy 20-25 milliárd forintba kerülne és 30.000 ember veszélyeztetését szüntetné meg. A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége szerint ezt mihamarabb el kellene végezni.
A szövetség ezért kampányt indít a mentesítésre. Kezdeményezik valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, a mentesítésben résztvevő munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelező képzését. Szorgalmazzák az azbeszt okozta megbetegedések elismerését, a munkavállalók kártalanítását. Borsody Gábor, a szövetség elnöke az MTI-nek elmondta: fontos a széleskörű tájékoztatás, például arról, hogy miképpen kell viselkedni az azbeszttel szennyezett épületben, lakásban. A következő lépés a meglévő, de nem teljes körű azbesztkataszter kiegészítése. Az ehhez szükséges pénzhez pályázatokon akar hozzájutni a szervezet.
A szövetség közleményében emlékeztet arra: az Európai parlament tavaly márciusban – civil szervezetek kezdeményezésére – határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemről. A fejlett európai országok szakmai szervezetei 2023-ig szeretnék azbesztmentessé tenni a kontinenst, mivel évi 20-30 ezerre tehető az azbesztszennyeződéstől elhunytak száma. Magyarország az unióban közepesen szennyezett területnek minősül.
A 70-es évektől az építőiparban – előírásszerűen – használták tűzvédelemre a szórt azbesztet. A beépített mennyiség 400-450 ezer négyzetméterre tehető, ennek közel fele került panel lakóépületekbe – áll a közleményben. Hangsúlyozzák, hogy az azbeszt belégzésének káros következményei 10-40 évnyi lappangás után jelentkeznek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség formájában. Gyakori például a tüdő- és a gégerák. A szövetség a közeljövőben kerekasztal-megbeszélést kezdeményez az érintett hatóságokkal, amelyek az elnök véleménye szerint eddig is támogatták a tevékenységüket.
azbeszt szálas szerkezet
Régóta ismert, hogy az azbeszttel dolgozók között nagyobb a rák kockázata. Egy korábbi brit tanulmányból az is kiderült, hogy a szívbetegségek és a szélütés valószínűsége is az átlagosnál nagyobb mértékben veszélyezteti őket.
A vizsgálódást a munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó brit laboratórium kutatói végezték Anne-Helen Harding vezetésével. Az azbesztiparban dolgozók egészségügyi adatait 1971-ben kezdték el gyűjteni egy nagyszabású felmérés keretében. A részt vevő férfiak többsége azbesztet távolított el az épületek szigeteléséből, míg a nők általában azbesztet is felhasználó gyártási folyamatokban tevékenykedtek. A kutatók a brit azbesztiparban dolgozó mintegy 99 ezer férfi és nő körében 1971 és 2005 között előfordult több mint 15 ezer haláleset okait elemezték. Csaknem 4200 ember halálát okozta szívbetegség és ezernél több halálesetet szélütés. Az azbeszttel dolgozó férfiak 63 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg szélütésben és 39 százalékkal nagyobb eséllyel szívbetegségben az átlagnépességhez képest. A nők esetében még magasabbnak bizonyult a kockázat: 100 százalék a szélütés és 89 százalék a szívbetegségek vonatkozásában.
