A rezsicsökkentés nyírhatja ki 100 település közös szemétkezelőjét. Még az előtt elhagyja a 285 ezer Pest megyei lakost kiszolgáló önkormányzati hulladékkezelő céget ügyvezetője, hogy az állam jövőre átvenné a csőd felé tartó társaságot. Azt mondja, a rezsicsökkentés és az új szabályozás tette be a kaput a Zöld Híd Régió Kft.-nek.
Nem indult egyszerűen a Zöld Híd nevű, Pest megye északkeleti részét ellátó hulladékkezelő projekt. Az érintett települések kilenc helyi népszavazáson utasították el a javasolt fejlesztési helyszíneket, volt tojásdobálás lakossági fórumon, az EU egy időre a támogatást is visszavonta, és az ellenzők oldalán vonult fel Illés Zoltán is, aki 2010-től a kormány környezetvédelmi államtitkára volt.
Akkoriban sokan temették a programot. Mára viszont az Európai Unió támogatásával 7 milliárd forintból a Gödöllő határában lévő Ökörtelek-völgyben és Nógrádmarcalban két hulladékkezelő központot alakítottak ki, jelenleg szelektív gyűjtésben saját elmondásuk szerint az országos átlag háromszorosát teljesítő, közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszerként működnek. De ebben a formában már nem sokáig. A cég – hivatalos nevén a Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (ZH) – a csőd szélén, Gyenes Szilárd projektvezető pedig november 20-án megválik az ügyvezetői széktől, és Gödöllő alpolgármestereként folytatja. Ő 2010-es indulása óta vezette a társaságot, melynek a tulajdonosa egy 106 Pest és Nógrád megyei településből álló önkormányzati társulás- írta a vs.hu.
Mínusz 217 millió
A 285 ezer embert ellátó ZH-nál úgy látják, a program az inflációkövető díjemelésekkel ma is fenntartható lenne, ha a kormány a hulladékgazdálkodási szolgáltatókra nem vet ki új díjakat, és nem csökkenti a rezsit. A bevételek döntő többsége ugyanis a lakossági díjakból, a szelektív gyűjtés anyagértékesítési és támogatási forrásaiból tevődik össze. A többi tétel elenyésző. Mivel a kormány előbb korlátozta, majd mesterségesen csökkentette a díjat, miközben emelték a terheket, a hiány törvényszerűvé lett, a ZH egyenes úton halad a csőd felé. Tavalyi mérlege – a korábbi pozitív eredmények után – mínusz 217 millió forint lett, saját tőkéje 138 millió forintos negatívba fordult. A folyamatosan keletkező veszteség miatt a fejlesztési forrásokból finanszírozzák a cég működését.
„A tavalyi, 217 millió Ft-os veszteség mellett idén 350 millió Ft körüli veszteségre számítunk. Adósságaink is sokasodnak. Sem az új lerakási járulékot, sem a felügyeleti díjat nem tudtuk kifizetni. Az Áfa befizetésre részletfizetést kértünk. Minden más pénzügyi kötelezettségünket teljesítjük. Kapnak munkabért a dolgozók, van üzemanyag és kifizetjük a külső szállítókat. Ez utóbbi tételek mind ahhoz kellenek, hogy az embereknél ne maradjon hulladék, ne alakuljon ki környezeti és közegészségügyi szükség helyzet”, sorolta Gyenes. A kérdésre, hogy látnak-e ebből valamit az ellátott településeken élők, azt mondja, nem, „de ennek nagy ára van. Halmozódó köztartozások, elmaradó fejlesztések a háttérinfrastruktúrában”.
Magyarországon 2013-tól csak önkormányzati és állami többségi tulajdonú szervezet végezheti a hulladékgyűjtést, 2014-től pedig már csak nonprofit alapon. A ZH elvileg megfelel az új hulladékgazdálkodási politikának, ennek ellenére került nehéz helyzetbe.
“ A hulladékgazdálkodás tipikus, regionális feladat. Ott kell születnie a döntéseknek, ahol a problémák keletkeznek. Ma ezzel a szemlélettel szembe megyünk” – mondja Gyenes.
