A kunhalmok emberkéz alkotta mesterséges földhalmok, melyek egykori magányos sírhelyek, templomok oltalmazói, a földvárak ősi települések őrzői és esetenként hátborzongató legendák övezte rejtélyes objektumok az Alföldön. Mindig is izgatták az utazók és helyiek fantáziáját, hogyan keletkeztek és mit rejthetnek belül. Ma már tudjuk, hogy a halmok rengeteg titkot őriznek a táj történelméről és változásairól is. Két éves munka eredményeként a Kiskunsági Nemzeti Parkban immár 4 kunhalom és 2 földvár látogatható.
A több mint 200 millió Ft költségvetésű KEOP projekt keretében a Tiszaalpári földváron, Érsekhalma földvárán, a Vaskúti halmokon és a dunatetétleni Csárda-halomnál beszakadt üregeket, illegális anyagnyerő gödröket töltöttek fel, balesetveszélyes partfalszakaszokat erősítettek meg, hulladéklerakás nyomait szüntették meg és visszaszorították az invazív növények további terjedését. Valamennyi bolygatott felszínt – a halmok és földvárak egykori környezetében megtalálható – szárazságtűrő, löszpusztagyepekre jellemző fűmagkeverékkel gyepesítették vissza. Kultúrtörténeti emlékeink védelme érdekében a munkálatok folyamatos régészeti megfigyelés és leletmentés mellett zajlottak.
Levéltári dokumentumok, régi térképek mintegy 40 000-re teszik a történelmi Magyarország területén egykor előforduló halmok számát. Azonosításuk vidékünkön egyszerű terepszemlével nehézkes feladat. Szinte kivétel nélkül intenzív földművelés alá eső területen helyezkednek el, így az egykori árkok mára betemetődtek, hajdani halmaink elkoptak, a sáncok pedig lassan beleolvadnak a környező terep szintjébe. Sokat közülük el- és beszántottak, anyagukat elhordták, a keletkezett bányagödröket pedig ma is illegális hulladéklerakónak használják. Ott, ahol természetes gyeptakarójukat feltörték, majd a terület intenzív használata megkezdődött, megtelepedtek az agresszívan terjedő özönnövények is, melyek kiszorítják a természetes előfordulású növényzetet és szinte felfalják a védett növényekkel teli domboldalakat.
Látogathatók a helyreállított kunhalmok és földvárak
A képre kattintva galéria nyílik.
A halmok és földvárak nemcsak a kirándulók, de több tudományterület kutatója számára is érdekesek, hiszen összehordott anyagukban ott vannak a különböző korok természeti és kultúrtörténeti örökségének lenyomatai. Művelésből való kivonásuk, állagmegóvásuk és hosszútávú védelmük megakadályozza további pusztulásukat, ezzel teret biztosítva a későbbi kutatások, új, roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmazására.
Azok a kunhalmok és földvárak, amelyek túlélték az elmúlt évszázadok viharait, ma már ex-lege védettek, azaz országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy megőrizze és minél szélesebb körben ismertté tegye azokat a kunhalmokat és földvárakat, melyek szemet gyönyörködtető, izgalmas és érdekes szeletei hazánknak. Ennek érdekében a projekt keretében új kiránduló utakat és tanösvényeket is létesítettek. A most helyreállított halmok és földvárak az első állomásai annak a Duna-Tisza közét behálózó tanösvény láncolatnak, amelyre a tervek szerint felfűzik majd az összes, napjainkban még tájképi elemként is megőrződött kunhalmot és földvárat. A kiépített bemutatóhelyek, tanösvények hamarosan a geocaching-hálózathoz is csatlakoznak.
