A válasz egyszerű: a most véleményezésre bocsátott Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint a jövő évi költségvetés tervezete nem tartalmaz ilyen célú állami forrásokat.
Bár az operatív programokban a hírek szerint lakóépületek korszerűsítésére is lehet majd pályázni, köztudomású, hogy az uniós finanszírozású operatív programokhoz nemzeti hozzájárulás szükséges – amit ez esetben, a Cselekvési Terv szerint a magyar költségvetés nem tartalmaz. A saját forrást máshonnan, például nemzetközi hitelprogramokból is elő lehet teremteni. A közelmúltban Magyarország is nagy összegű hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal az uniós operatív programok finanszírozása érdekében, amelyből a kormány tájékoztatása szerint az infrastrukturális nagyberuházások mellett az energiahatékonysági fejlesztésekre is jut majd valamennyi forrás.
A 2014-2020 uniós finanszírozási ciklus már rég elkezdődött, éppen ideje lenne hát megtudni, mikor lesznek a tervekből pályázati kiírások, és mennyi pénz jut majd a lakosság beruházásaira.
Ezen beruházások ösztönzése nem csak a háztartások szintjén jár kedvező hatásokkal, hanem a nemzetgazdaság számára is jelentős hasznot hajt, és a befolyó adóbevételek miatt az államnak is pénzt hoz. Számítások szerint ha 2020-ig összesen 1260 milliárd forint jutna épületkorszerűsítésekre, ezzel évi 40 ezer munkahelyet teremthetnénk és tartanánk fenn. Így az építőiparban foglalkoztatottak száma bő 10%-kal növekedne, és összességében évi 60-70 milliárd Ft pluszbevétel áramlana a költségvetésbe.
„A régi, korszerűtlen épületeink felújítása és e beruházások állami támogatása minden más gazdaságfejlesztési eszköznél hatékonyabb intézkedés, igazi kitörési pont lehet Magyarország számára” – mondta Fülöp Orsolya, az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet szakmai igazgatója.
Az Energiaklub Energiahatékonysági Cselekvési Tervvel kapcsolatos főbb észrevételei itt olvashatók, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számára is megküldtekk.
