Ami olcsó és jó befektetésnek tűnt, az hirtelen egy hatalmas pénznyelővé válik. A magyar kormánynak el kellene magyaráznia az állampolgároknak, hogy bár az atomerőműben termelt áram várhatóan nem lesz olcsó, és az erőmű működtetése jelentős közpénzeket fog felemészteni, miért akarja mégis megvalósítani a projektet. Ha erre egyáltalán van magyarázat. Talán volna más út is…
…A lényeg, hogy olcsó legyen az áram, mindegy, hogy miből – hangzik a sokszor hallott érv. A beruházó (állam), pedig kapva kap az alkalmon, és megoldja egy kalap alatt. Épít egy jó nagy atomerőművet, amivel meg is vagyunk egy jó időre. Merthogy olcsó lesz. Vagy nem.
Félretéve a környezetvédelmi, geopolitikai, biztonsági, korrupciós és egyéb aggályokat, vajon vállalatgazdasági szempontból mennyire életképes a Paks II projekt? Mennyiért fog áramot szolgáltatni az erőmű? Megtérül egyáltalán valaha? Vajon a nemzetközi szerződés szerinti 2,5 milliárd eurónyi (kb. 765 milliárd forint) önrészen felül szükség lesz további állami forrásokra Paks II működése alatt?
A kérdés igen összetett, nem lehet mélyrehatóbb vizsgálat nélkül egyszerű igennel vagy nemmel elintézni. Mindenképpen meg kell vizsgálni több forgatókönyvet, több eshetőséget eltérő feltételekkel és kapcsolatrendszerrel.
Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője az Energiaklub felkérésére elvégezte a számításokat. 16 forgatókönyv már elég reprezentatív a lehetséges kimeneteket tekintve. A két legfontosabb paraméter, amely befolyásolja az erőmű megtérülését: a mindenkori áramár és az erőmű kapacitásának kihasználása. A Paks II által megtermelt áram ugyanis csak akkor lesz eladható, ha igazodik a piaci árakhoz, valamint minél több áramot termel az erőmű, annál több lesz a bevétele.
Az alábbi grafika az áramár jövőbeli változását (növekedését) és az erőmű kihasználtságát figyelembe véve 4×4 megtérülési mutatóval szemlélteti a beruházás várható életképességét. A számok azonban korántsem bíztatóak.
A számítások szerint megtérülés csak extrém magas piaci áramárak és magas kihasználtság esetén várható. A jelenlegi előrejelzések azonban közel sem jósolnak ilyen mértékű (75%-os) árnövekedést a villamos energia piacán.
De akkor mi lesz?
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint (25%-os áramár-növekedés és 85-92%-os erőmű kihasználtság) 2000 milliárd forintos veszteséget ’termel’ Paks II, a projekt tehát ráfizetéses lesz, és soha nem térül meg. Ezt a veszteséget pedig nekünk, adófizetőknek kell megfizetni. Ebben az esetben a működés első húsz évében évről-évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon. Ez igen súlyos extra terhet jelentene az államháztartásnak. És a mi pénztárcánknak.
Ami olcsó és jó befektetésnek tűnt, az hirtelen egy hatalmas pénznyelővé válik. A számítások eredményeit alapul véve a magyar kormánynak el kellene magyaráznia az állampolgároknak, hogy bár az atomerőműben termelt áram várhatóan nem lesz olcsó, és az erőmű működtetése jelentős közpénzeket fog felemészteni, miért akarja mégis megvalósítani a projektet. Ha erre egyáltalán van magyarázat. Talán volna más út is…
Kapcsolódó anyagok:
Bajban a brit atomerőmű –projekt
Atomüzletet hozhat Orbán gázszerelőjének a paksi erőmű
Miért nem érdekli az Orbán-kormányt a nukleáris biztonság?
