A biológusok korábban azt hitték, hogy a kobrákat (és például a mambákat, korallkígyókat) is magába foglaló mérgeskígyók főcsaládja Afrikában alakult ki, és innen ternedt el az összes többi kontinensre (az Antarktiszt kivéve). Ez a vélekedés megalapozottnak is tűnt, hiszen a csoportba tartozó legrégebbi, oligocén kori (34-23 millió évvel ezelőtti) fosszíliát is Tanzániában tárták fel.
Tegnap jelentette be Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja Kreml által beiktatott kormányzója, hogy tűz ütött ki az erőmű hűtőtornyaiban. Az ukrán ágyúzást okolta ezért, de nyugalomra intett, mondván, nem nőtt meg a sugárzás az erőmű környékén.
A Numbird a „Közös házunk” kifinomult változata, egy lengyel apa-fia páros Miko łaj Nicer (Nicer Design) és Pawe ł Frej (Hibrands) koncepciója, amely 2021-ben elnyerte a Red Dot Concept Award-ot. A Numbird csapatának küldetése, hogy a lehető legtöbb helyen a lakóházak házszámát apró madarak fészkelőhelyévé tegye.
A század végére a második legmelegebb (2021-es) július 23,7 fokos középhőmérsékleténél kissé magasabb lesz a 2071-2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete.
A napelemek és a luxuscikkek gyártásában is forradalmi áttörést hozhat az a véletlen, ami egy új, szuperfekete anyag létrejöttét eredményezte. A nxylon – a fából készülő szuperanyag a ráeső fény 99%-át elnyeli.
Bár igazi madárgyilkosok a nagy üvegfelületek, de a közhiedelemmel ellentétben nem a felhőkarcolók felelősek a legtöbb áldozatért – derült ki egy most publikált kutatásból, ami az ütközést még átvészelő madarak túlélési esélyeit is vizsgálta.
Indiában az 1990-es években szinte teljesen kipusztultak a keselyűk, a hiányuk miatt pedig az emberek kerültek súlyos helyzetbe. Akár félmillió ember halála is követhette a keselyűk eltűnését.
Egy új kutatás kiszámolta, mikor omolhat össze az Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC), amely világméretű katasztrófához vezethet, átalakítva az időjárást és az éghajlatot. Egy korszerű modellel készült számítás azt sugallja, az AMOC 2037 és 2064 között omolhat össze, de a legvalószínűbb az, hogy ez 2050-re megtörténik.
A csúcsragadozók a környezet szennyeződésének végső pontjai. A sok elfogyasztott zsákmány miatt bennük halmozódnak fel a különféle vegyületek, elemek, amelyek egy-egy zsákmányállatukban még szinte nem is mérhetők. A súlyosan mérgező higany az élő szervezetekben felhalmozódik, ezt most sok száz méréssel vizsgálták szitakötők segítségével.
Idén augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás napja – ez a nap azt az időpontot jelzi, amikorra az emberiség azévi fogyasztása meghaladja a Föld egy év alatt regenerálódni képes erőforrásait. Ettől kezdve az év hátralévő részében bolygónk természeti „tőkéjét” fogyasztjuk, ami hosszú távon értelemszerűen fenntarthatatlan.
