"A könyv ismeretterjesztő-népszerűsítő-tudományos írás, mely a hazai civilizáció negatív jelenségeire fókuszál abból a szempontból, hogy az itt élő emberek, intézmények véletlenül, nemtudásból vagy akarattal milyen károkat okoznak a Kárpát-medence élővilágának."
Az egyes természetkárosító hatásokat bemutató fejezeteknél 53 szerző által írt konkrét hazai eseteket feldolgozó, 181 fényképekkel illusztrált rövid esetleírás is olvasható.
Miért és kiknek íródott a könyv?
A Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Főiskolájának Biológia Tanszékén felmerült, hogy az egyik tantárgyban össze kéne foglalni azokat az eseteket, amikor az ember civilizációs tevékenysége közben bármely okból, akarva vagy akaratlanul érzékeny károkat okoz az élővilágban. Irodalmi adatok alapján sokféle eset merül fel, az olajszállító tankhajó katasztrófáktól az erdőirtásokon át a klímaváltozásig. A téma kidolgozásának feladatát Molnár Gyula adjunktus kapta, akiben felmerült, hogy a világban előfordult történetek helyett a hazai, valóban megtörtént eseteket kellene megírni, okulásul a jövőre nézve. Előre látható volt, hogy élővilágunk a mi tevékenységünk hatására annyi-féleképpen sérül, hogy nem is gondolnánk, milyen furcsa esetek fordulnak elő.
Mivel tisztán látszott, hogy ez nem egy emberes feladat, ezért hosszú levelezésbe kezdtünk olyan biológiában, természetvédelemben jártas személyekkel, akik ilyen esetekkel találkozhattak munkájuk során. Ilyenek voltak ökológusok, terepbiológusok, a nemzeti parkoknál tevékenykedő szakemberek, elsősorban az őrszolgálat tagjai, civil természetvédők, például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület terepmadarászai, a CSEMETE Egyesület vagy a NIMFEA Egyesület aktív tagjai és más civil természet-és környezetvédők.
Mivel az is kiderült, hogy minden civilizációs hatásról konkrét esetet nem fogunk tudni prezentálni, bevontuk a folyamatba Andrési Pál erdő-és természetvédelmi mérnököt, aki az egyes kimaradt problémákat fejezetekbe foglalva irodalmi adatok alapján megírta. Megnyertük az ügynek dr. Kalotás Zsoltot, aki a szakmai felügyeletet látta el, lektorálta az írásokat és a fejezeteket egyaránt.
A könyv tehát mintegy 300 oldalon, megtörtént eseteket dolgoz fel, így eset-tanulmány kötetként is felfogható, mindez színes helyszíni fotókkal illusztrálva. Úgy gondoltuk, hogy egy kvázi sokkoló hatás jobban elérhető a könyvvel, ha az adott esetet látó-megtaláló szerző nevével és fotójával ellátott megtörtént eseteket mutatunk be, mintha csak felsorolnánk, hogy milyen káros hatással vagyunk mi emberek környezetünk élőlényeire.
Mivel minden élőlényre nem koncentrálhattunk, így csak a védett és fokozottan védett fajokat, és/vagy területeket vettük figyelembe, beleértve a Natura 2000 területeken történteket is.
Kiket érdekelhet ez a könyv?
Minden jó szándékú embert, aki napjaink természeti környezetére odafigyel, látja, hogyan változnak negatívan kisebb-nagyobb, növényekkel vagy fákkal borított területeink, és velük együtt az állatvilág is, vagy csak azt látja, hogy nincs annyi fecske, mint amennyi volt.
Minden biológust vagy környezettant végzett szakembert, biológiához, környezetvédelemhez, természetvédelemhez foglalkozásában érintettet,szakértőket, hasonló szakos főiskolásokat, egyetemistákat.
Ökológusokat, természetvédelmi biológiával foglalkozó szakembereket.
Érdekelheti a könyv a tanárokat, felső tagozattól a középiskolákon át az egyetemi oktatókig mindenkit, aki ezek oktatásával foglalkozik. A téma iránt érdeklődő diákokat (netán a környezettan tantárgyon belül kiegészítő olvasmányként), civil természet-és környezetvédő egyesületek tagjait.
A természetfotósokat. És nem utolsósorban Nemzeti Parkjaink dolgozóit, akiket arra sarkalhat a könyv, hogy napi munkájuk során mérjék fel és dokumentálják a hasonló eseteket. Reméljük, hogy könyvünkre sokan kíváncsiak lesznek, még ha mondanivalója kényes, netán húsbavágó témákat is érint!
A civilizáció káros hatásai az élővilágra Magyarországon.
Molnár Gy. & Andrési P. (szerk.) (2019): – Typotex Kiadó. 297 pp.
4900 Ft.
