10 évvel a fukusimai és 35 évvel a csernobili atomerőmű-baleset után az Energiaklub áttekintette az atomenergia elmúlt 70 éves törtnetét és mai helyzetét. Szakértőink új tanulmányt készítettek a témában: a radioaktív hulladékok környezeti hatásaival foglalkoztak.Az atomenergia és a radioaktív hulladékok esete – avagy szemelvények egy felelőtlenül működtetett rendszer végnapjairól című kiadványok legfontosabb állításait az Energiaklub az alábbiakban foglalta össze.
Az atomenergia a globális végső energiafogyasztás alig 2 százalékát fedezi, a világ országainak 84 százalékában nem része az energiamixnek. Jelentősége a fejlett gazdaságokban rohamosan szorul vissza, a még működő kapacitások felszámolása történik. Kapacitásbővülés jellemzően a fejlődő térség azon országaiban figyelhető meg, ahol a rendszer nem demokratikusan működik.
Az atomenergia 70 éves útja 17 különösen súlyos balesettel szegélyezett. Az ezekre visszavezethető biztonsági elvárások folyamatosan szigorodnak, ami drámai mértékű árnövekedést eredményezett az elmúlt három évtizedben. Ez a tény és a konkurens megújuló energián alapuló technológiák árzuhanása azt eredményezi, hogy új atomerőművek piaci alapon többé nem építhetők.
Az atomerőművekben a gőzturbinák működéséhez szükséges hőt biztosító fűtőelemek nem nagyok, ám a teljes életciklusban keletkező hulladékmennyiség hatalmas.
A radioaktív hulladékok egy kikerülhetetlen minőségi jellemzője, a rendkívül alattomos és sokszázezer éves időtávban jelentkező ionizáló tulajdonság. Ennek köszönhetően a hulladékok folyamatos felügyeletet, őrzést; a lerakók pedig rendszeres karbantartást és monitorozást igényelnek. Mindezek költségei felmérhetetlenek, ezért hiányoznak az atomáram árának kalkulációiból, ezeket a mai fogyasztó nem fizeti meg.
A kiégett fűtőelemek elhelyezése – 70 évvel a technológia megjelenését követően – még sehol nem megoldott.
Radioaktív hulladékok nem csak a normális üzemeltetés során, de atomerőművi létesítményeket ért katonai támadások és balesetek következtében is keletkeznek.
Az atomenergetika működése nem átlátható, a paksi atomerőmű bővítése sem az – az utóbbi évtizedre adatigénylési perek, az adatok kiadásának megtagadása és titkosítása volt jellemző, ezzel elvéve a lehetőséget a szélesebb körben vett tudományos közösségtől és a társadalomtól a megalapozott véleményalkotást illetően, illetve kizárva őket a döntéshozatali folyamatokból.
Az atomenergia az eddigi üzemeltetési tapasztalatok alapján tehát nem olcsó, nem biztonságos és a legkevésbé sem tiszta.
A kötet célja tehát az, hogy az atomenergia működési anomáliáiról a legújabb ismeretek és tendenciák tükrében, a tudományos szakirodalom felhasználásával, minél komplexebb módon rajzoljon képet.
Az atomenergia és a radioaktív hulladékok esete – avagy szemelvények egy felelőtlenül működtetett rendszer végnapjairól című tanulmány itt érhető el>>
vagy itt: Az atomenergia és a radioaktív hulladékok_Energiaklub (pdf 1 MB)
A másik kiadványról részletek: Az atomenergia működési anomáliái
