Darvas B. és Székács A. Az elsőgenerációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere. ISBN 978-963-9848-44-3. Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, Budapest.
Szerkesztői előszó Darvas Béla és Székács András Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, 1022 Budapest, Herman Ottó u. 15. E-mail: bdarvas@freemail.hu A növényi géntechnológia által létrehozott fajtacsoportokat a piaci megjelenésük óta heves viták övezik Magyarországon. A vitára jellemző, hogy míg a kritikus hangvétel a piacon megjelenő elsőgenerációs GM-növények (jobbára Bt- és glyphosate-toleráns kukoricák) mellékhatásait vizsgáló tudományterületekről (pl. környezettudományok és dietétika), addig a támogatás a GM-fajták nemzetközi tulajdonosainak érdekképviseletét ellátó Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület nevű civilszervezettől érkezik. Ez utóbbi szószólói sem gondolják azt, hogy a MON 810 genetikai eseményszámú GM-kukorica fajtacsoportra hazánknak gazdaságilag szüksége van, hiszen a hazai kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) kártétel nem jelentős. Azt feltételezik viszont, hogy a jelenlegi, a MON 810 kukorica vetésére vonatkozó moratórium (2005) megnehezíti a későbbi GM-fajták gyakorlatba kerülését, illetve csökkentik az erre a területre irányuló K+F befektetéseket. A GM-növények termesztésével (ez a MON 810 fajtán alapul) kapcsolatban 2006-tól pártok közötti egyetértéssel hozott országgyűlési határozat van érvényben (53/2006 XI. 29 OGy határozat). Hazánk lakosságának többsége ellenzi a GM-alapanyagokból készülő élelmiszereket. Az európai nemzetek többségéhez hasonlóan konzervatív módon viszonyul az élelmiszereihez. Mindezt számtalan felmérés bizonyította. Hazánk mezőgazdasági/élelmiszeripari jövőképében sem szerepel kedvezményezett helyen ez a termesztési mód. Ennek a közgazdasági oka, hogy az európai piacon nem versenyképesek a GM-termékek, ellentétben az ökológiai termesztésből kikerülő minőségi élelmiszerekkel. Az ökológiai termesztési mód viszont nem hajlandó befogadni a GM-fajtákat, sőt termesztésének környezetében (lásd idegenbeporzó növények) sem látja szívesen az ilyen növényeket. A hazai gazdák többsége elzárkózott a GM-növények termesztésétől, így az ország jelentős része GM-mentes övezetekhez csatlakozott. Könyvünkben az utóbbi tíz év jelentős – többnyire a MON 810 fajtacsoportra érvényes – környezettudományi eredményeit és a termék-előállítástól független, sokak által képviselt állásfoglalásait válogattuk össze, aminek célja a GM-növények termesztésével kapcsolatos elővigyázatos és megfontolt álláspont magyarázata.
erről a helyről a teljes kiadvány – 3,1 Mb – vagy csak a magyar rész – 1,8 Mb – tölthető le pdf formában.
