Folyik az engedélyezés, de nincs kész a megvalósíthatósági tanulmány. 3 hónapos határidőre szerződtek februárban, de a mai napig nem készült el a megvalósíthatósági tanulmány és a költség-haszon-elemzés a partélre tervezett mobilgát-projekthez.
Miközben Tarlós István főpolgármester itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a népszavazással, vagy ha kell, szemrebbenés nélkül ignorálja saját korábbi ígéretét, vagy éppen cáfolja önmagát, a partéli mobil gát engedélyeztetése tempósan halad. Ráadásul kiemelt beruházásról van szó, az eljáró hatóságoknak rövid határidőre kell határozatot hozni, és az esetleges fellebbezések nem akasztják meg az eljárást.
Az első fokon eljáró zöldhatóság által kiadott, a környezetvédelmi hatásvizsgálatot lezáró határozat például nem emelkedett jogerőre a civilek és néhány helyi lakó fellebbezései nyomán, de ennek nincs halasztó hatálya, mivel a projektre vonatkozó törvény szerint „közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
Vagyis a partéli mobilgát-projekt elkezdése kizárólag az ügyben nem túl egyenes vonalvezetést mutató főpolgármester szándékán múlik. Igaz, közben egyre nyilvánvalóbb nemcsak a koncepció, de a konkrét projekt abszurditása. Októberre egyértelmű lett, hogy a Főváros a közbeszerzési szabályok kijátszásával bízott meg a Római-parti mobil gát tervezésével egy minimális tőkével és elhanyagolható szakmai múlttal rendelkező céget – ami pedig érdemi referenciaként fellelhető a Tér-Team Kft. múltjából, az valószínűleg nem növelte volna a cég esélyeit egy nyílt közbeszerzéses versenyben.
A közbeszerzési trükközés a Fővárosi Csatornázási Művek (FCsM) honlapján található szerződéslistából derült ki. Innét tudjuk azt is, hogy a projekttel kapcsolatban a Mély-Terv Kft. kapott megbízást a „Megvalósíthatósági Tanulmány és az azt megalapozó CBA” elkészítésére. (CBA = cost-benefit analysis, azaz költség-haszon elemzés) A szerződést február 10-én kötötték, a teljesítési határidő május 31-e volt. Október végén kértük a megbízó FCsM-től a tanulmányt: nyilván ez alapozta meg a Fővárosi Közgyűlés mobil gáttal kapcsolatos döntéseit.
Az FCsM két hétig hallgatott, majd közölték, hogy a kért dokumentumokat „megküldeni nem áll módunkban, tekintettel arra, hogy ezen anyagok elkészítése folyamatban van.” Vagyis bő kilenc hónap alatt sem készült el az a projektet megalapozó megvalósíthatósági tanulmány, amelyre a főváros három hónapos határidőre szerződött. Az egész történet erősen emlékeztet arra, ahogy az előző, a mostaninál sokkal komolyabb tervező, a Keviterv Akva – Utiber konzorcium tavaly egyszer csak eltűnt a projektből. A főváros nyilvános szerződéslistáiból lehetett tudni, hogy a konzorciumnak 2016 júniusáig kellett volna leszállítania a vízjogi engedélyes tervdokumentációt és az ún. tenderterveket – ez azonban augusztus végéig sem történt meg. Akkori adatigénylésünkre a főjegyzői kabinetből azt a választ kaptuk, hogy a tervezési folyamat most jutott el oda, hogy „ (…) megoldást keressen a felszín alatti vizek mennyiségével, áramlásával kapcsolatos kérdésekre.”
De vajon miért a tervezési folyamat határidejének lejártakor kezdik vizsgálgatni azokat a hidrogeológiai adottságokat, amelyekre a terv műszaki megoldásokkal reagál? – adódik a kérdés, de a főjegyzői kabinetnek erre is volt válasza. E szerint az ún. Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) megemelése miatt kell újragondolni a terveket – a magyarázat meggyőző erejéből sokat elvesz, hogy a MÁSZ-t 2014-ben, tehát a tervezői megbízás aláírása előtt bő egy évvel emelték meg. Akárhogy is, a folytatás tekintetében optimista volt a főváros vezetése: „(…) a tervezés során felmerült hidrogeológiai problémák értékelése folyik. Ezt követően kerülhet sor a tervezői szerződés módosítására vagy új tervező kiválasztására.” – írta szeptember közepén a főjegyzői kabinet az Átlátszónak. Néhány nappal később a tervezővel szerződést bontottak – máig sem tudni, pontosan miért-, és a főpolgármester közölte, hogy vége a lacafacázásnak, a főváros saját erőforrásaiból oldja meg azokat a műszaki problémákat amivel a jónevű tervezőcégek évek óta nem boldogulnak.
Ennek a lendületes újrakezdésnek lett aztán az eredménye, hogy a jó nevű vizes tervezőcégek helyett egy leginkább kertépítésben jeleskedő mikrovállalkozás készítette el a terveket, miközben a vizes szakma számos képviselője tette nyilvánvalóvá, hogy műszaki, ökológiai és árvízvédelmi szempontból is a legrosszabb megoldás a partéli mobilgát.
Most az is kiderült, hogy a nettó 40 milliárd forintra becsült beruházás projektként sincs előkészítve, gazdasági szempontból is vakrepülés: már zajlik az engedélyezés, de még nem készült el a projektet megalapozó költség-haszon elemzés és megvalósíthatósági tanulmány.
