Vizesek római-parti pofonja Tarlósnak

Becker András

2017. augusztus 19. 4:41

Vizesek római-parti pofonja Tarlósnak

Három neves vízügyi szakember – Futaki Károly, Holló Gyula és Simonffy Zoltán – nyílt levélben szólítja fel a főváros vezetését, hogy állítsa le a Római-partra tervezett mobil gát tervezési, előkészítési munkáit. Álláspontjuk szerint a tervezési folyamat átláthatatlan, önkényes, nincs összhangban a szakma írott és íratlan szabályaival, szemléletében és megoldásaiban pedig szembe megy a vonatkozó uniós irányelvekkel.

A szakértők szerint elvileg az sem kizárt, hogy a jelenlegi nyomvonal az optimális, de ezt senki nem állíthatja biztonsággal a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján. Az viszont biztos, hogy a partélre épülő védmű lenullázza a part meglévő ökológiai értékét, míg a jelenlegi, a Nánási út-Királyok útján lévő, vagy az általuk szintén vizsgálatra javasolt, a jelenlegi telekhatárokon futó védvonal jóval kisebb károkat okoz.

Az
átlátszón megjelent nyílt levél az eddigi legélesebb szakmai kritika a partra tervezett mobilgát-projekttel kapcsolatban – a szerzők szándéka viszont nem a konfrontáció, hanem valós szakmai-társadalmi diskurzus megindítása: abban bíznak, hogy a főváros vezetése mérlegeli a felsorakoztatott érveket, és képes lesz az alapoktól újragondolni a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének problémáját. A nyílt levél szerzői az alábbi interjúban fejtik ki álláspontjukat:

Átlátszó: A főpolgármester mindig a szakma által támogatott döntéseként emlegeti a római parti védmű tervezett nyomvonalát, vagyis hogy a partélre tervezik építeni a gátat. Az informális beszélgetésekből viszont korábban is az derült ki, hogy a vizes szakemberek túlnyomó többsége elhibázottnak, vagy egyenesen megvalósíthatatlannak tartja a koncepciót, de a nyilvánosságban ezt eddig nem vállalta senki. Miért döntöttek úgy önök, hogy most megtörik a hallgatást, és nyílt levélben szólítják fel a főpolgármestert a szó szerinti újratervezésre?

Simonffy Zoltán: Mindig vártuk, hogy az engedélyezés folyamatában valahol csak előjön a szakmai józan ész,  végre előkerülnek a szokásos tervezési szempontok, és több változatot vizsgálnak, értékelnek. Ezért volt lesújtó a július 27-i főpolgármesteri sajtótájékoztatón azt hallani, hogy e helyett civil szervezeteket kérnek fel arra, hogy készítsenek – lehetetlenül rövid határidőre – egy olyan változatot, amely összehasonlítható a partéli tervvel.  A partéli változat terve sincs minden szempontból megfelelően kidolgozva, és ezt egy olyan „munkanyaggal” hasonlítják majd össze, ami még ennél is hiányosabb.   Minden elismerésünk a civil vállalás miatt, de ez még szakmai segítséggel is szinte lehetetlen feladat.  Véleményünk szerint legfeljebb a partéli megoldással kapcsolatos kritikákat és kételyeket lehet megfogalmazni, illetve egy másik változat vázlatát lehet összeállítani ilyen rövid idő alatt. Ez volt az a pont, amikor nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy nem várhatjuk tovább, hogy a tervezés menete magától a normális kerékvágásba terelődjön. A levelünkkel tulajdonképpen mi is válaszolunk a főpolgármester úr kérésére: szakmai véleményt mondunk, igaz, nem egy másik változatról, hanem a tervezési folyamatról.  A legfontosabb tervezési szempontok összefoglalásával pedig párbeszéden alapuló, szakmai-társadalmi konszenzus kialakulását szeretnénk elősegíteni.

Á: Márciusban készült egy úgynevezett összehasonlító tanulmány – a főpolgármester kommunikációjában a „Műegyetem szakvéleménye”-, amit ugyan a szakmán kívül sokan bíráltak, de mértékadó vizes szakemberek ekkor sem szólaltak meg, noha ez a dokumentum megpecsételni látszott a Római-part sorsát.

Futaki Károly: Igen, ez közös szívfájdalmunk, a „vizes szakma” hallgatása. Például 2013-14-ben az MTA Ad hoc Bizottsága, vagy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízgazdálkodási Tudományos Tanácsa mondott szakvéleményt az akkor érvényes tervváltozatokról, és ezekben volt számos kritikai észrevétel – most viszont ezek a testületek hallgatnak. Lehetséges, hogy a háttérben voltak egyeztetések, azonban erről nem tudunk.  Most eljött az a pillanat – aminek az apropóját Simonffy Zoltán említette -, hogy magánakcióba kezdjünk.

Római-part vízügyi szemmel: Simonffy Zoltán, Holló Gyula és Futaki KárolyRómai-part vízügyi szemmel: Simonffy Zoltán, Holló Gyula és Futaki Károly

Á: A vizes szakma belső fórumain volt/van kialakult, egységes vélekedés a projekttel kapcsolatban?

SZ: Márciusban lett nyilvános a Műegyetem Geotechnika Tanszékének összehasonlító tanulmánya [a tanszék két vezető oktatója jegyzi a dolgozatot – a szerk. megjegyzése], és ekkor volt a sokat emlegetett lakossági fórum is.  Bár erre sem reagált közvetlenül a vizes szakma, de talán itt kezdődött az a berzenkedés, ami végül a mi fellépésünket is eredményezte. Nem akarok mások nevében nyilatkozni, de annyit biztosan mondhatok, hogy ez az elemzés már jónéhány szakembereknek is sok volt.

Á: A kívülálló számára érthetetlen, hogy az ún. összehasonlító tanulmány tudományos fokozattal is rendelkező mérnök szerzői hogyan nyilatkozhattak egy döntés-előkészítő anyagban olyan kérdésekben, amelyekben semmiféle kompetenciájuk nincsen. De még furcsább, hogy ezt a nyilvánosság előtt szinte senki nem tette szóvá.

SZ: Nem sokkal a fórum után meg jelent egy nyilatkozat, amelyben 11 szakember – köztük egy vízépítő mérnök is -, kérte a döntési folyamat felfüggesztését, és egy komplex tervezési folyamat elindítását. Akkor úgy gondoltam, hogy a szakmai közvélemény előbb-utóbb kikényszeríti a változtatást. Eltelt azonban öt hónap, és ilyen korrekció sajnos nem történt.

FK: Ahogyan a tiltakozó nyilatkozatban is szerepel, az kétségtelen, hogy a Műegyetem Geotechnikai Tanszéke kompetens a tervezett védművel kapcsolatos talajmechanikai, állékonysági kérdésekben, de kevésbé illetékes árvízvédelmi, vízgazdálkodási, ökológiai kérdésekben nyilatkozni. Ezeknek a diszciplínáknak ugyanis megvannak a maguk tanszékei az egyetemen. Más kérdés, hogy ezeket, konkrétan a Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszéket, illetve a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéket nem kereste meg senki.

SZ: Tehát akkor még arra lehetett számítani, hogy az engedélyezési folyamatban – ami egy ilyen projekt esetében szigorú szabályok szerint zajlik -, majd rendeződnek a dolgok: tisztázódik, hogy milyen szempontok alapján kell környezeti hatásvizsgálatot készíteni, és ezt viszontlátjuk az engedélyezésre beadott környezeti hatástanulmányban.  Pillanatnyilag viszont még azt sem lehet tudni, hogy elkészült-e ez az anyag – bár úgy tudjuk, valamit már beadtak. Ehhez azt kell tudni, hogy a környezeti hatásvizsgálat egy folyamat: ennek részeként nyilvánosságra kell hozni a projekt feltételezett/várható környezeti hatásaival kapcsolatos információkat, amihez hozzá lehet szólni. A szakma tehát arra számíthatott, hogy a főpolgármester bejelenti, elkészült és beadták a környezeti hatásvizsgálati anyagot, azt nyilvánosságra hozzák, és várják a véleményeket– viszont erre jött a főpolgármester július 27-i sajtótájékoztatója, ami számunkra nyilvánvalóvá tette, hogy nincs remény arra, hogy a tervezési folyamat visszakerüljön a normális kerékvágásba, vagyis azonos minőségben kidolgozott alternatívák összehasonlításáról lehessen beszélni.

Holló Gyula: A szakmai háttér hiányosságaival kapcsolatban szeretnék még valamit hozzátenni, némileg személyes okból is. A szakmai életem utolsó szakaszában alapfeladatom volt az úgynevezett EU irányelvek hazai környezetbe történő átültetésének irányítása, támogatása. Ezek közé tartozik pl. a Víz Keretirányelv, amelynek a fő ideája, hogy a vizek jó állapotát el kell érni: ez – egyebek mellett – a jó ökológiai állapotot is jelenti. Kicsit távlatosabban ez azt célozza, hogy a jövő számára meg tudjunk őrizni egy olyan közkincset, ami az élet alapfeltétele. A vizekkel kapcsolatos döntéseket, a szemléletet alapvetően ennek kell meghatároznia. Ennek jegyében a többi vízzel kapcsolatos irányelv is előírja az összehangolási kötelezettséget: pl. az ún. Árvízi Irányelvben szintén benne van, hogy minden fejlesztésnek meg kell felelnie a Víz Keretirányelv követelményrendszerének.

SZ: Éppen ezért adtuk a nyílt levelünknek a Tájhasználat ÉS árvízvédelem címet, mert erre akartuk felhívni leginkább a figyelmet. A két szempontnak nem vagylagosnak kell lennie, hanem úgy kell biztosítanunk az árvízvédelmet, hogy egyben megtartsuk a meglevő ökológiai és tájértékeket. Ettől csak különleges indokolt esetben lehet eltérni. Az alapmegközelítés tehát pont nem az, amit a Római-part esetében most látunk, vagyis hogy műszakilag részletesen megtervezzük az árvízvédelmet, és utána valamilyen vizsgálattal véleményt mondunk arról, hogy ennek mi a környezeti hatása. Hanem eleve úgy kell az árvízvédekezést tervezni, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megóvja a környezeti értékeket. A gyakran emlegetett fenntarthatóság itt konkrétan azt jelenti, hogy ezt a két szempontot – a társadalmi-gazdasági szempontokkal együtt – harmonizáljuk. A budapesti Duna-szakasznak a Római-part egy olyan ritka része, amit nem szabad feláldozni az árvízvédelem érdekében, különösen, hogy itt létezik más megoldás.

FK: Szeretnék eloszlatni egy közkeletű félreértést: Az irányelvek nem valamiféle ajánlások, választható javaslatok, hanem olyan kötelező uniós szintű előírások, amelyeket Magyarország elfogadott, és adaptált a magyar jogrendszerbe. Vagyis mind az Árvízi Irányelv, mind a Víz Keretirányelv kötelezően betartandó a Római-parti védmű tervezése esetében is. Az különösen érthetetlen, hogy úgy akarunk erre a projektre uniós támogatást kérni, hogy közben semmibe vesszük az általunk is elfogadott uniós szabályozást.

HGY: Ezen túlmenően azt is látni kell, hogy egészen másfajta szemléletmód jellemzi az irányelveket, mint amit most a Római-part kapcsán látunk. Az irányelvek alapján meg kellene határozni azt a cselekvéssort, programcsomagot, amelynek a végrehatása a jelenlegi viszonyokat fokozatosan javítva közelít a jó állapothoz, vagy éppen annak megőrzését célozza.  Az például egy, a jó állapot elérését célzó intézkedési sor, hogy egy agyonszabályozott mederszakaszon abbahagyják a meder kotrását és rendszeres „karbantartását”, hagyják a partot spontán fejlődni. Így kialakulnak azok a feltételek, amelyekre az oda illő növényzetnek szüksége van; majd elkezdődik a megjelenő növényzet szelektív irtása, illetve gondozása, és tíz-tizenöt év alatt kialakul egy hasonló vegetáció, mint  ami most a Római-parton van. Azt laikusként is könnyű belátni, hogy most viszont itt ennek épp a fordítottját akarjuk megcsinálni: egy nem kellően megalapozott döntéssel lényegében felszámoljuk a meglevő természetközeli állapotot.

Á: Milyen hatást várnak, vagy remélnek a főpolgármesternek címzett nyílt levéltől?

FK: Azt szeretnénk elérni, hogy a tervezéssel menjünk vissza a kályháig, és a hatályos előírások szerint kezdjük újra a tervezési folyamatot: állítsanak fel szempontrendszert, ami alapján majd a döntések születnek, dolgozzanak ki változatokat, azokat hasonlítsák össze, az összehasonlításban használjanak komplex modelleket, és ennek a folyamatnak az eredményeképp derüljön ki, hogy műszaki, ökológiai, társadalmi-gazdasági szempontból melyik a legmegfelelőbb megoldás.

SZ: Reméljük, hogy a műszaki tervezésre is lesz elegendő idő, ami alapvető fontosságú a védelem biztonsága szempontjából.  Noha számos felvetés jelzi a műszaki terv kidolgozottságával kapcsolatos bizonytalanságokat, a levelünkben ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk részletesen. Abból indultunk ki, hogy felelős tervezés esetén gyakorlatilag minden bizonytalanságra elvileg létezik megoldás . A költségek és a környezeti következmények azonban változatonként jelentősen különbözhetnek. Egységes műszaki-biztonsági szempontrendszerre van szükség, amelyet valamennyi változat esetén alkalmazni kell.  De ez egy nagyon komplex, nem csupán mérnöki feladat. Jelenleg azonban rengeteg információ hiányzik, ami eleve kizárja a jó döntést: nincs ökológiai tanulmány, nincs területfejlesztési tanulmány, hiányzanak olyan kiegészítő terepi mérések, amelyek alapján műszakilag biztonságos megoldásokat lehet tervezni. Majd ha mindez megvan, akkor a Futaki Károly által mondott módszer szerint, lépésenként haladva lehet eljutni az optimális változat kiválasztásáig, és ezt a tervet kell aztán teljes részletességgel kidolgozni.

Á: Visszatérve egy percig a keretirányelvekben rögzített szabályozásra: az abban foglaltak szerint mi lehet az a szempont, tényező, amely alapján mégis helyes döntés lehet nem az ökológiai szempontból legjobb változatot megépíteni – most ugye erre készül a város vezetése a partéli védművel.

SZ: Például azt kellene bizonyítani, hogy a beruházási és védekezési költség lényegesen nagyobb a Nánási úton, vagy egy közbenső, a parti kerítések közelében futó nyomvonalon, mint a partélen, így megéri a parti ökoszisztémát feláldozni.  És azt is igazolni kell, hogy ezzel a társadalom is egyetért.  Ezen kívül bizonyítani kellene, hogy olyan értékek vannak a hullámtéren, amelyeknek a védelme indokolja  a védvonal partélre helyezését, illetve hogy a védekezés a partélen a legbiztonságosabb.

HGY: Sajnos a tervezéshez kapcsolódó társadalmi egyeztetés nagyon hiányos volt. Ennek egyik következménye, hogy a jelenlegi tervnek nincs társadalmi elfogadottsága.  Az európai irányelvek egyik fontos alappillére, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos döntésekbe be kell vonni a társadalmat.  A terveket nyilvánosságra kell hozni, és a társadalom számára lehetővé kell tenni a terv véleményezését; a felmerült kérdésekre választ kell adni, a javaslatok elutasítását indokolni kell.  Ez nem csak formális kötelezettség, hanem éppen ez biztosíthatja a konfliktusok megnyugtató kezelését. Csak így lehetséges, hogy műszaki és társadami-gazdasági szempontból egyaránt elfogadható megoldás szülessen.

Á: A főpolgármester rendszeresen az időhiányra hivatkozik, hogy már nincs idő újabb hosszas vizsgálódásra, minél előbb meg kell oldani a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének problémáját.

FK: Itt az időtényezőnek semmilyen relevanciája nincsen. Az új árvízvédelmi rendszerrel legalább 50, de inkább 100 évre határozzuk meg az árvízvédelmi biztonságot és a környezetet. Ennek fényében nyilvánvalóan nevetséges állítás azt mondani, hogy nincs arra idő, hogy ezekkel a vizsgálatokkal akár két évet is foglalkozzunk.

Forrás, és kapcsolódó cikkek >>>

A greenfo cikkei a témában >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés