Intenzívebb kutatásokba kezd Kína a sarkvidékeken a klímaváltozás hatásainak vizsgálatára, miközben az északi-sarki jégtakaró olvadása Peking számára kedvezőbb kereskedelmi útvonalakat és új nyersanyagforrásokat jelenthet.
Novemberben ismét kutatóexpedíciót indít a Déli-sarkra Kína, az Északi-sarkvidékre pedig jövő júliusban indulnak majd szakemberek – jelentette be a tudományos programot szervező és felügyelő hivatal (CAA) igazgatója Sanghajban. Csü Tan-csou hozzátette, hogy 2015-ig az Antarktiszra öt, az Arktiszra három újabb utat terveznek, amelyek célja elsősorban az időjárás és a környezet változásainak megfigyelése. A hivatal szakértői szerint a klímaváltozás következményei – elsősorban északon – jelentős hatással lesznek majd Kínára is. Az expedíciók az új helyzethez való alkalmazkodásra való készülést segítik. A következő négy évben Peking a Déli-sarkon már munkába fogott Jégsárkány (Xuelong) mellé egy újabb jégtörő építését tervezi.
Az északi-sarki jelenlét több szempontból is stratégiai fontossággal bír a távol-keleti ország számára. A tudósok szerint a jégtakaró olvadása 2050 körül fokozatosan megnyitja majd az Arktisz északnyugati átjáróját, vagyis számottevő mértékben lerövidül a Csendes-óceánról az Atlanti-óceánra való kijutás. A Szibériát északról megkerülő tengeri út Sanghajból Hamburgba 6400 kilométerrel lesz kevesebb a mostani, Szuezi-csatornán át vezető útvonalhoz képest, ami igen jelentős megtakarításokat tesz majd lehetővé a kereskedelemben.
A jégtakaró alatt gazdag gáz- és olajmezőket sejtenek a kutatók, utóbbiból akár 160 milliárd hordót is rejthet a felszín. Az új lelőhely Peking nyersanyagfüggőségén enyhítene, a megnyíló átjáró pedig a közép-ázsiai és a Kaszpi régióból származó importot gyorsítaná. Megfigyelők szerint az északi-sarki jelenlét bebiztosítása a fő indoka Huang Nu-bo kínai üzletember augusztus végi, széles körben meglepetést keltő tervének is, amely szerint a milliárdos a jövőben a távoli Izlandon kíván beruházni. A korábban kormányzati tisztviselőként dolgozó Nubo a szigetország kevésbé lakott észak-keleti felén, 300 négyzetkilométeres területen luxushotelt és ökolétesítményeket akar létrehozni. A nagyszabású, 100 millió dolláros beruházás sikerét ugyan nem lehet megjósolni, az azonban biztos, hogy minden bizonnyal a jövőbeli kínai befektetések előtt kívánja kikövezni az utat, előmozdítva a két ország közti információáramlást és együttműködést.
