A biztos nemcsak állampolgári panaszra, hanem hivatalból, és a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára is indíthat eljárást. A belső átszervezéstől függetlenül a hivatal panaszfelvételi rendszere folyamatosan működik.
Megkezdődött a szervezeti átalakítás az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az új törvényi szabályozás szerint, miután elkészült és a napokban megjelenik a Magyar Közlöny mellékletében a biztos vizsgálatainak szakmai szabályairól és módszereiről szóló normatív utasítás. A belső átszervezéstől függetlenül a hivatal panaszfelvételi rendszere folyamatosan működik. Az új szabályozás értelmében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az emberi méltósághoz fűződő alapjognak, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a nemzetiségek jogainak, a fogyatékossággal élők jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közlése szerint a biztos nemcsak állampolgári panaszra, hanem hivatalból, és a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára is indíthat eljárást. A vizsgálati módszert a biztos választja meg, ez lehet egyszerű adatkérés, de előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzés is. Egy eljárásban több vizsgálati módszer is alkalmazható, indokolt esetben pedig ugyanaz a vizsgálat többször is megismételhető. Az alapjogi biztos igénybe vehet minden olyan törvényes eszközt, amely szükséges az ügy ténybeli és jogi körülményeinek a feltárásához, a vizsgált hatóság pedig köteles együttműködni – fogalmaztak.
Az ombudsman kezdeményezheti, hogy az Alkotmánybíróság utólag vizsgálja, egy jogszabály összhangban áll-e az alaptörvénnyel – vagyis utólagos normakontroll eljárást kérhet -, és azt is, hogy a jogszabály nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe. Ezt megteheti egy konkrét ügy kapcsán, panaszos beadványa alapján, hivatalból vagy valamelyik helyettesének a javaslatára is. Ha azonban nem ért egyet a biztoshelyettes javaslatával, akkor annak indokáról éves beszámolójában az Országgyűlést is tájékoztatnia kell – áll a közleményben.
Kiemelten indokolt az utólagos normakontroll indítványozása, ha sérülnek a különösen védendő csoportba tartozók alapvető jogai, az egészséges környezethez való jog, továbbá, ha az alapjogsérelem kirívó súlyú, vagy ha a sérelmet szenvedők száma ezt szükségessé teszi. A biztos a környezetet károsító tevékenység esetén helyszíni ellenőrzést folytathat, a környezetkárosító tevékenységgel kapcsolatos valamennyi információt megismerheti, aminek nem lehet akadálya, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozik.
Az utasítás kitér arra is, hogy a biztos véleményezheti a társadalmi vitára bocsátott jogszabályok tervezetét is annak alapján, hogy a normaszöveg kapcsolódik-e korábbi vizsgálatokban megfogalmazott jogalkotási javaslatokhoz, megfelelően orvosolja-e az általa korábban feltárt visszásságokat, alkalmas-e az észlelt jogi hiányosságok jövőbeni kiküszöbölésére. Az ombudsmannak olyan átfogó szempontokat is figyelembe kell vennie, mint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érvényesülése, a fenntartható fejlődés elve, a feszültségmentes társadalmi viszonyok megvalósítása, valamint a jogszabály hatása az egyes védett csoportok helyzetére.
Mint írták, az Alkotmánybíróság miniszteri besorolású tagjainak példáját követve alakíthatta ki a négy teljes állású és egy félállású munkatárssal működő titkárságát a nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a jövő nemzedékek volt ombudsmanja – január 1-jétől ők az alapvető jogok biztosának államtitkári jogállású szakhelyettesei. Kállai Ernő már decemberben kijelölte, Fülöp Sándor pedig az új hivatali szervezeti és működési szabályzat kézhezvételét követően nevezi meg titkárságának további munkatársait. Az új hivatal működésének hatékonyságát segíti az is, hogy elkülönült szervezeti egységei közül ötnek a vezetésére a kisebbségi biztosnak, kettőnek az irányítására a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a volt munkatársait kérte fel az ombudsman.
Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté a szervezetátalakítás idén megkezdett folyamatával kapcsolatban a közlemény szerint tisztázta, hogy az évben további, előre nem látható lényeges változások is előfordulhatnak. Az új szervezetben az is előfordulhat, hogy akár a hivatal összes munkatársa foglalkozhat átmenetileg valamely kiemelt témával, így a környezeti vagy a kisebbségi jogokkal is.
