Az elmúlt 50 évben a természeti erőforrások egy része a kimerülés szélére jutott, ami fölveti a kérdést, hogy 2050-ben hogyan tudnak majd a világ országai gondoskodni kilencmilliárd ember élelmezéséről – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy jelentésében.
Az ENSZ felméréséből többek közt kiderül, hogy míg 1961 és 2009 közt a termőföldek összterülete 12 százalékkal nőtt, a mezőgazdaság termelékenysége ez idő alatt 150 százalékkal bővült, ami jelentős részben egyes növények magasabb terméshozamával magyarázható. Ugyanakkor a nemzetközi szerv szerint intő jel, hogy az ágazat növekedése lassul és annak üteme ma már csak a felét éri el az 1970-es évek értékeinek.
A SOLAW néven kiadott jelentés elsőként mérte föl a bolygó termőtalaj-készleteinek állapotát. A dokumentum szerint a vizsgát területek negyede erősen, nyolc százaléka pedig mérsékelten ki van merítve. A földek 36 százaléka a stabil vagy „alig kimerített” kategóriába tartozik, tíz százalékot pedig javuló állapotúnak minősítettek. A fennmaradó területek megműveletlenek (18 százalék) vagy víz borítja őket (két százalék).
Minden földrészen jelentős területek vannak kitéve a minőségromlásnak. Különösen érinti ez az amerikai kontinens nyugati partvidékét, Dél-Európa és Észak-Afrika Földközi-tengeri régióját, a dél-szaharai Száher-övezetet, a Szomáli-félszigetet és egyes ázsiai térségeket is. A legnagyobb problémát a talajminőség gyengülése jelenti, amit a biológiai sokszínűség elvesztése és a vízkészletek kimerülése követ – derül ki a kutatás összefoglalójából.
Az intenzív talajművelés rontja a vízkészletek állapotát is. A FAO vizsgálata szerint a fogyatkozó mennyiségű állóvizekben nő a műtrágya – különösen a nitrogén és a foszfor – koncentrációja, a gabonaültetvények gondozása pedig elemészti a talajvizet. Az elemzés készítői ezért kulcsfontosságúnak látják, hogy a mezőgazdaság hatékonyabban gazdálkodjon a vízzel – a legtöbb öntözőrendszer ugyanis szerintük nem használja ki eléggé a kapacitásait. Általánosabb szinten is azt javasolják, hogy a cél nem a megművelt területek bővítése, hanem a termelés hatásfokának növelése kell, hogy legyen.
A FAO ide kapcsolódóan tavaly kiadott egy ajánláscsomagot „Save and Grow: A New Paradigm for Agriculture” címmel. A szerv számításai szerint 2050-re – a népesség mellett a jövedelmek növekedését is bekalkulálva – 70 százalékkal több élelmiszerre lesz igény, mint 2009-ben. Ez évente egymilliárd tonnával több gabonát és 200 millióval több állati eredetű terméket jelent, ám a növekedés négyötödét a ma is használatban lévő földeken kell elérni. Ez a fejlődő országok számára jelentheti majd a legnagyobb kihívást: az alacsony jövedelmű gazdaságokban kevesebb, mint feleannyi termőföld jut egy főre, mint a fejlettekben és ráadásul a minőségük is gyengébb.
