Az ajkai timföldgyár környezetvédője a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper újabb tárgyalásán azt mondta: azt hitte, csak az összegyűlt esővizet engedik le a már nem működő IX-es tározóról, és ezért riasztották a kolontáriak a tűzoltókat. Megkezdte működését a Mal helyzetének rendezését vizsgáló tárcaközi munkacsoport.
A vádlottak továbbra is tagadták az ellenük felhozott vádakat a Veszprémi Törvényszéken tegnap, amikor a hetedrendű vádlott G. Gábor főtechnológust és a tizenharmadrendű vádlott W. Ferenc környezetvédőt hallgatták meg. A környezetvédő a tárgyalást vezető bírónő által felolvasott jegyzőkönyv szerint az ajkai tűzoltóság telefonos érdeklődésére 2010. október 4-én a gátszakadás utáni percekben azt mondta: "Lehetséges, hogy a IX-es tározóban összegyűlt, majd leengedett esővizet láthatták a kolontáriak."
A vád szerint W. Ferenc a tűzoltóságnak félrevezető tájékoztatást adott, és később nem hívta vissza a tűzoltóságot, hogy a valóságnak megfelelő tájékoztatást adjon a bekövetkezett katasztrófáról. A gátszakadás után nem értesítette a hatóságokat, a tűzoltóságot és a mentőket, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozással vádolják. A környezetvédő tagadta az ellene felhozott vádakat, és azzal érvelt, hogy az első perctől mindent megtett a károk elhárításáért. Hangsúlyozta, hogy amikor fél egy körül P. Ferenc hatodrendű vádlott telefonon értesítette, hogy "elszállt a gát", Ajka-Gyártelep állomásnál "kobakjával integetve" leállította az arra közlekedő budapest-szombathelyi vonatot. Kolontárra ment, és a tűzoltókat a kiömlött vörösiszap maró hatására figyelmeztette.
A tárgyaláson elhangzott: a nyomozás során W. Ferencet szembesítették a tűzoltóság egyik munkatársával, akinek azt mondta, hogy a X-es tározónak "négy-öt hónapja van ahhoz, hogy átszakadjon". A szembesítésen ezt tagadta, mert arra gondolt, hogy négy-öt hónap múlva fog megtelni vörösiszappal a kazetta.
A jegyzőkönyvekből elhangzott, hogy W. Ferencnek környezetvédőként a működő tározóval feladata nincsen, a később átszakadt tározónál hibát nem tapasztalt. A bírónőnek bemutatta a belügyminiszteri elismerést, amelyet az iszapömlés első évfordulóján kapott a katasztrófában tanúsított helytállásáért.
Nem tartotta magát bűnösnek a hetedrendű vádlott G. Gábor főtechnológus sem, vallomást sem tett a tárgyaláson. Korábbi vallomása szerint 2008. áprilisig ő volt felelős a vörösiszap-kazetták üzemeltetéséért, utána nyugdíjasként lett főtechnológus. A katasztrófa napján D. József vezérigazgató-helyettessel a timföldgyár ebédlőjében volt, mikor telefonon értesültek a gát átszakadásáról. Azonnal Kolontárra, majd a tározó tetejére mentek, és ott látták, hogy a gáttestből egy 30-50 méteres darab kiszakadt. Megpróbálták értesíteni a kolontári polgármesteri hivatalt, majd őt visszaküldték a gyárba, hogy vigyen ötven pár gumicsizmát a helyszínre.
A vád szerint G. Gábor hidrátgyártási igazgatóként 2008-ig nem intézkedett a X-es tározó gátjainak állékonyságáról adatokat szolgáltató monitoringrendszer kiépítéséről; kárelhárítási intézkedéseket nem tett, és nem jelezte a bekövetkezett katasztrófát a hivatalos szerveknek, polgármesteri hivataloknak, ezért halált előidéző gondatlan közveszélyokozással vádolják.
Az ügyészség a Mal Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében több bűncselekmény miatt emelt vádat 15 ember ellen. Az ügy elsőrendű vádlottja B. Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott F. Józsefné környezetvédelmi felelős. A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek szerepelnek. A tárgyalás ma folytatódik, a tervek szerint a két diszpécser és a környezetvédelmi felelős meghallgatásával.
Megkezdte működését a Mal helyzetének rendezését vizsgáló tárcaközi munkacsoport
Megalakult és megkezdte tevékenységét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. helyzetének rendezési lehetőségeit vizsgáló munkacsoport – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A közlemény szerint a kormánydöntést követően a testületbe a belügyi, a közigazgatási és igazságügyi, a nemzetgazdasági, a nemzeti fejlesztési és a vidékfejlesztési tárca érintett szakterületei delegáltak tagokat. A kommüniké a munkacsoport létszámára nem tér ki.
A kormány egy hete csütörtökön stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette az ajkai timföldgyárat. A rendelet alapján a Mal esetében így a csődtörvény 65-67. paragrafusát kell alkalmazni, azaz a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, az ilyen kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja.
Korábban a kormányszóvivő közleményében tudatta, hogy a kormány megtárgyalta a Mal Zrt.-vel kapcsolatban kialakult helyzetet, valamint ezzel szoros összefüggésben a Bakonyi Erőmű Zrt. felé fennálló tartozások kérdését. "A kormány számára kiemelten fontos az érintett munkahelyek megőrzése, valamint a térség – Ajka városa – fűtésének biztosítása, éppen ezért amellett, hogy a probléma kezelésére a kormány egy munkacsoportot állított fel az érintett tárcák részvételével, vételi tárgyalási ajánlatot is tesz a Bakonyi Erőmű kapcsán" – áll a közleményben. Hangsúlyozzák, hogy a probléma kezelésére felállított tárcaközi munkacsoport minden valódi megoldást jelentő, kivitelezhető alternatívát áttekint a vállalat helyzetének rendezése érdekében. A vállalat korábban azt közölte az MTI-vel, hogy reorganizációs tervet dolgoztak ki, amely biztosítja a cég talpra állását.
A Mal a vörösiszap-katasztrófa óta súlyos likviditási nehézségekkel küzd: a katasztrófával közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forintot tettek ki, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából. A cég tetemes, mintegy másfél milliárd forintos tartozást halmozott fel a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben. A társaságra az iszapkatasztrófa által okozott súlyos környezetkárosítás miatt 135 milliárd forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki. A Mal Zrt. keresetet nyújtott be a másodfokú határozat ellen, a peres eljárás folyamatban van. A Mal Zrt. a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint jelenleg több mint 20 milliárd forintot ér, a térség legnagyobb munkáltatójaként a beszállítókkal együtt 5-6 ezer embernek ad munkát.
Kapcsolódó anyagok:
Tagadta bűnösségét a szivattyúkezelő és felettese
